MŰVÉSZIES [e] melléknév -en, (ritk.) -ebb [e, e]
- 1. Művészi jelleget, vonást mutató, művészire emlékeztető. Művésziesen játszik zongorán. □ Ezt a régi házat tölti meg a sok-sok muzsika, tetőtől talpig
de legjobban a művésziesen feldíszített hatalmas táncteremben. (Móricz Zsigmond)
- 2. Művészi (2a, 3). Művészies faragás, hímzés. □ Te tisztán állasz, mint a hófehér márványból művésziesen faragott szobor. (Tolnai Lajos)
művészieskedik; művésziesség.