Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MINDUNTALAN [d-u] határozószó, általános
  • 1. Egymás után nagyon sokszor, újra meg újra. Minduntalan elnyomott az álom. Minduntalan sírva fakad. □ Kínálgatja őket a jó háziasszony… Ott sürög, ott forog s mondja minduntalan: "Tessék, szomszéd uram, tessék, komám uram!" (Petőfi Sándor) Minduntalan rés nyílik, melyen át… az élet arany színét… megpillantjuk. (Péterfy Jenő) A fiú minduntalan eltűnik s ha kérdik, hol járt, csak ötöl-hatol. (Móricz Zsigmond) || a. Minden adódó alkalommal fölöslegesen is. Minduntalan figyelmeztet vkit; minduntalan pénzért zaklat vkit. Nem szaladgálhatok hozzá minduntalan.
  • 2. (ritka) Szünet nélkül, félbeszakítás nélkül; folytonosan. □ A lélek ép, …A multnak fekete Emlékezete | …rajta van Letéphetetlenűl, minduntalan. (Petőfi Sándor) Művész hazája széles e világ… De szívem azt sugja minduntalan, Hogy a költőnek egy – csak egy hazája van. (Arany János)