KÖVÉRSÉG főnév -et, -e [ë, e]
- 1. A kövér (I. 1) melléknévvel kifejezett tulajdonság, állapot. A kövérség kényelmetlen és nem egészséges. || a. Vkinek, vminek kövér (12) volta, jellege. A csecsemő, a gyermek, az öregasszony kövérsége; a disznó, a liba kövérsége; arcának, karjának, testének kövérsége; a hús, a sajt kövérsége. □ Gurult az öreg úr, mint az ördögmotolla, nagy lihegve a kövérsége miatt. (Mikszáth Kálmán) Pista mikor kicsi volt, a kövérségtől
sokszor nem szállott le az ágyról, mikor kellett volna. (Móricz Zsigmond)
- 2. Kövér személy. Hát láttál ilyen kövérséget?
- 3. Húsnak, testnek kövér, zsíros része. Levágja a szeletről a kövérséget.
- 4. Vminek kövér (39) volta. A gabona(szemek), a kalászok kövérsége; a föld, a levegő kövérsége; az erszény kövérsége; a betűk kövérsége.