A magyar nyelv értelmező szótára

NINCS ige és főnév nincsen [e]

• I. tárgyatlan ige (hiányos ragozású) nincsenek [e-e] v. (népies) nincsennek [e-e] (csak a jelentő mód jelen idejének egyes és többes számú 3. személyében, nyomatékos szóként)
• I. <A létezés tagadására.>
• 1. Nem fordul elő a létezők között; nem létezik. Nincsenek tündérek, boszorkányok. □ Nincs a teremtésben vesztes, csak én! | nincs árva más több, csak az én gyermekem! (Katona József) Az én apámnál nincs jobb ember, Nincs, nincs sehol. (Ady Endre) Sokszor már azt hitte, hogy ábránd az egész s az, akit látott, voltakép nincs is. (Kosztolányi Dezső) || a. Vmely közösségben nem fordul elő. Nincs nála különb ember az egész vidéken. Köztünk nincs áruló. □ Nincs az a bandita …, ki el nem pirulna önmaga előtt, ha ilyet cselekednék. (Kossuth Lajos) || b. Nem él; meghalt; megsemmisült. Ő már nincs többé. □ Nincs a gyerek már a rossz világban … (József Attila) Bárhova fordulok, | ég és föld üres: ők nincsenek ott, | s ezt meg kell szokni. Lelkek, szellemek? | Apály sodorja őket. Nincsenek. (Szabó Lőrinc) || c. Vmire nincs vmi: <vmely szükségesnek tartott dolog, rendsz. eszköz, lehetőség> hiányzik, nem áll rendelkezésre vminek a teljesítéséhez. Nincs rá orvosság; nincs rá → eset; nincs rá eshetőség, hatalom; nincs rá kádencia: nem lehet rá felelni, nem lehet ellene érvelni; nincs mód rá. □ S anyánkat, ezt az édes jó anyát, | Oh Pistikám, szeresd, tiszteld, imádd! | Mi ő nekünk? azt el nem mondhatom, Mert nincs rá szó, nincsen rá fogalom. (Petőfi Sándor) || d. <Vmely feltehető dolog, tényállás> a tapasztalati valóságban nem áll fenn. Tényekre kellene hivatkoznod, de állításodat igazoló tények nincsenek. Nincs szebb, mint egy tavaszi reggel az erdőben. □ Semmi bolondabb Nincsen, mint az okos levelek. (Petőfi Sándor) || e. <Feltevés, kívánság> nem áll fenn, ill. nem következhet be, nem teljesülhet. Nincs alku: ebben nem alkuszunk; nincs megállás: a dolgok feltartóztathatatlanul mennek tovább a maguk útján; (ritka, népies) abból nincs semmi: az szóba sem jöhet; olyan nincs: az lehetetlen. □ Abbul immár nincsen semmi: Szűzi daccal tündér lenni. (Arany János) Mi? Hogy a Nagyék diákjai a kövérebbek? De már olyan nincs. (Mikszáth Kálmán) || f. (bizalmas) Nincs vmi: az érdekelt személy nem fog megkapni vmit, amit vár, v. amit ígértek neki. Ha rossz leszel, nincs fagylalt.
• 2. <Vonatk. névmással v. vonatk. határozószóval együtt:> nem létezik, nem áll rendelkezésre vki, vmi. Nincs mit …; a) nincs értelme, nem érdemes; b) <köszönő szavakra adott válaszként:> nem érdemes megköszönni sem, olyan csekélység; nincs mit → tartania vkitől, vmitől; (itt v. ez ellen) nincs mit tenni (→ tesz). Nincs kivel mennem sétálni. Nincs miről beszéljünk. Nincs miből venni. Nincs hol aludjam v. aludnom. Nincs hová lehajtania a fejét. Nincs honnan várni segítséget. Nincs miért búsulnod. □ Köszönöm neked a magyarázatot. – Nincs mit, – válaszol a jó barát. (Vas Gereben) Nincs mit kereskedj már e tájon. (József Attila) II. (rendsz. helyhatározóval) <A jelenlét tagadására.>
• 1. <Személy, állat, helyét változtató dolog> jelenleg nem tartózkodik a megnevezett helyen, nem található ott. Nincs itt a fiam? A szüleim nincsenek itthon. A főnök most nincs Budapesten. A vonat nincs benn az állomáson. □ Nincs ott kinn a juhnyáj méla kolompjával. (Petőfi Sándor) Visegrádon a király van heverő sorral, Nem komoly tanácsot űl, nem hadi cselt forral, Nincsenek is ma körötte nagy szakállú vének. (Arany János) S nincs ott pokol és nincs ott Halál, | Ahol dalolni s szülni tudnak. (Ady Endre) || a. Nincs vhol: <személy> jelenleg nem tagja a szóban forgó szervezetnek, intézménynek, közösségnek, nem tartozik hozzá. Nincs benne az egyesületben. Már nincs az iskolánknál, elment egy laphoz. Még nincs nálunk, csak a jövő héten lép be. || b. <Olyan tárgy, amelynek szokott helye van> nem található szokott helyén. Nincs nálam a zsebkésem. Az asztal nincs a szoba közepén. Nincs kalap a fején.
• 2. <Helyhez kötött dolog> a szóban forgó helyen nem fordul elő, nem található. Nálunk már nincsenek őserdők. Nincs víz a kútban. □ Nincs egy bokor se, hol Meghúzhatnók magunk. (Petőfi Sándor) [Konstantinápolyban] vagy nincsenek udvarok, vagy ha vannak, a házak tetején vannak. (Gárdonyi Géza) || a. <Növény vmely vidéken> nem nő, nem terem. Magyarországon nincs datolya. □ Hej, égig-nyúló giz-gazok, Hát nincsen itt virág? (Ady Endre)
• 3. Hiányzik onnan, ahol szükség lenne rá; nem áll rendelkezésre. → Van is, nincs is; van s nincs. Nincs ott ember semmire. □ Noszty egy bokor mögé húzódott, hogy a róka észre ne vegye, szidván Pimpósit magában, hogy még mindig nincs itt a puskával. (Mikszáth Kálmán) Ahol rend nincs, rendet kell csinálni. (Mikszáth Kálmán)
• 4. Alkotórészként, alkotó v. módosító elemként nem szerepel vmiben. Nincs már benne → szusz. A desztillált vízben nincsenek ásványi anyagok. A levesben nincs elég só. || a. Vmi nincs vmihez: vmely pótlék, kiegészítés hiányzik a szóban forgó dolog mellől. A húshoz nincs semmi saláta? Az inghez nincs külön gallér.
• 5. <Természeti adottság, jelenség> a szóban forgó helyen nem észlelhető, nem érezhető. Nincs egy csepp meleg se. Már nincs hó a hegyen. Az ablak közelében nincs sötét. Már egy hete nincs eső.
• 6. <Állapot, helyzet, viszony, tényállás, lehetőség> nem áll fenn, nem jelentkezik a szóban forgó helyen, időben, ill. dologban. Nincs hír, újság; nincs kimenet ←; nincs mese ←; nincs pardon ←; nincs remény; nincs rajta → áldás; nincs rajta Isten → áldása; nincs hiány ← vmiben; ígéretekben, szép szavakban, jó tanácsban nincs hiány ←; → vételkényszer nincs! Nincs köztük egyetértés, összhang; benne semmi. Itt nincs hiba. Nincs itt semmi baj. □ A nagy világon e kivül Nincsen számodra hely. (Vörösmarty Mihály) A konteszről [= a grófkisasszonyról] nincs hír. Tudja talán, hogy megszökött? (Gárdonyi Géza) Ott nincs hiba, hogy küzködünk, | nem az rágja az ember máját. (József Attila) || a. Nincs ok vmire: a szóban forgó cselekvés, érzelmi megnyilatkozás nem megokolt, nem szükséges. Nincs (semmi) ok aggodalomra, kétségbeesésre, sietségre. Nincs semmi ok rá, hogy elfussak. III. <Időnek, időbeli jelenségnek a beszéd v. a szóban forgó esemény idejéhez való viszonyításában>.
• 1. <Időpont, időbeli szakasz> nem érkezett el, nem következett be. Még nincs tizenkét óra, dél, éjfél. Még mindig nincs reggel? Ma nincs ünnep.
• 2. <Szokásos cselekvés, állapot> a jelzett időben szünetel, v. nem kezdődött el, v. befejeződött. Még nincs, már nincs kiszolgálás. Ma tanítás. Nálunk ma nincs munkaszünet.
• IV. <Az alany vmely állapotának, helyzetének tagadására.>
• 1. Nincs vhogyan: nem a határozóval kifejezett testi v. lelki állapotban van, hanem (inkább) az ellenkezőben. Nincs jól; nincs rossz bőrben; nincs ébren; nincs eszén. Nincs rosszul, csak álmos. Nincs valami jó erőben.
• 2. <Annak a kifejezésére, hogy vkinek a társadalomhoz v. a szóban forgó személyhez, dologhoz való viszonyulása nem az, amit a határozó kifejez.> Nincs az elsők között; nincs hatalmon; nincs bizalommal vki iránt; … nincs hatással vkire, vmire; nincs egy véleményen vkivel. Nincsenek jegyben. Nincs perben senkivel. Nincs jóban a kartársaival. Nincs hozzám jó szívvel.
• 3. <Annak a kifejezésére, hogy a szóban forgó személy v. dolog helyzete, állapota, vmihez való viszonya nem az, amit a határozó kifejez>. Nincs bővében, szűkében vminek; … ellentétben vmivel; nincs hatalmában vmi; nincs híjával vminek; nincs kapcsolatban, összefüggésben vmivel; nincs divatban, szokásban; nincs jó karban; nincs kéznél; nincs magánál ←; nincs rendjén; nincs soron, napirenden. □ Az a jó azért tetszik jónak, hogy nincsen hatalmunkban. (Mikes Kelemen) || a. <-va, -ve képzős igenévvel annak a kifejezésére, hogy az igenévvel kifejezett állapot nem következett be, ill. nem áll fenn.> Nincs felöltözve. Az ablak nincs nyitva. Az ajtó nincs kulcsra zárva. A kerítés nincs befestve. A kérdés nincs eldöntve. Az ügy még nincs befejezve. □ A leányok itt is takarosak, … egyik szebb, mint a másik, és ők nincsenek is még kifáradva, csak a frizuráik és a toalettjeik mentek tönkre. (Mikszáth Kálmán) || b. Vkinek, vminek nincs vmijére: vmi nem válik vkinek, vminek előnyére v. hátrányára. Vmi nincs előnyére, hasznára, javára vkinek, vminek; vmi nincs ártalmára, ellenére, karára, nehezére, terhére vkinek, vminek. □ Megkérdezte tőlem, nincs-e ellenemre. (Csiky Gergely) || c. Vki, vmi nincs vmiben, vmin, vmi alatt: vmely vele kapcsolatos folyamat, vele, rajta végzett cselekvés szünetel, ill. nem kezdődött el v. befejeződött. Nincs életben: (már) nem él. Ez a könyv már nincs használatban. A gép nincs működésben. || d. Vki, vmi nincs vmiben, vmin: vmely személy, dolog még nem érte el v. túlhaladta a fejlődésnek azt a fokát, amelyet a határozó megjelöl. A lány még nincs eladó sorban. Ő már rég nincs azon a fokon, amelyen osztálytársai vannak. || e. (bizalmas) Nincs(enek) vmivel: cselekvése, ill. gyak. együtt tartózkodásuk, közös cselekvésük nem jár együtt vmely feltűnő megnyilvánulással, ill. lármával. Nincs nagy zajjal. Sokan vannak a játszótéren, de nincsenek nagy ricsajjal.
• 4. Nincs vmeddig: <edény, tartály, helyiség> nem tartalmaz annyit vmiből, amennyi vmeddig v. egészen megtölti. A hordó, a kosár a kocsi, a terem, az üveg nincs tele. Nincs félig a pohár.
• 5. Nincs vmiből: nem a szóban forgó anyagból van v. készült. Nincs cukorból ←. Nincs kőből a szívem. Az ember nincsen → fából. □ A horgonyt is vasmacskának nevezi a nép és okosan: mert megfogja a tárgyakat, mint a macska az egeret, csak hogy itt nem lehet félreértés, mert a voltaképpeni macska nincs vasból. (Mikszáth Kálmán)
• 6. Nincs vhogyan: <tényállás, folyamat> nem a módhatározóval kifejezett módon áll fenn, ill. folyik. Nincs magyarul: a) nem magyarul mondták v. írták; b) magyartalan; nincs különben: úgy van. Ez így nincs jól. A dolog nincs úgy. □ Talán éppen kegyelmed legyen saját személyében? – Nincs különben. (Vas Gereben)
• V. <Mennyiség, mérték, fok tagadására.>
• 1. (állítmányi névszóval) Nincs vmennyi: nem ér el vmely mennyiséget, mértéket. Ez a bor nincs egy akó. Ez a hús nincs két kiló. || a. Nincs vmennyi idős: még nem érte el a szóban forgó életkort. Ez a gyermek még nincs tízéves. Ezek a barackfák még nincsenek háromévesek.
• 2. (számnévi jelzős birtokos személyragos alannyal) Nincs vmennyi ideje (sem annak, hogy …): nem múlt el azóta annyi idő (, amennyit az alany megjelöl). Nincs tíz perce sem, hogy elment. Nincs egy hete sem, hogy láttam. Annak még nincs negyven éve, hogy azok a nagy hidegek voltak.
• 3. (hasonlításban, névmási jelzős alannyal) (Vhol) nincs annyi, akkora, olyan vmi …: a szóban forgó dolog nem fordul elő olyan számban, nagyságban, minőségben, mint amihez hasonlítjuk. Ebben a ládában nincs annyi alma, mint a másikban. Nekem nincs akkora kosaram, mint neked. Rajtad nincs olyan meleg ruha, mint rajtam. || a. (hasonlításban névmási v. névmási jelzős állítmányi névszóval) Nincs annyi, akkora, olyan mint …: a szóban forgó dolog számban, nagyságban, minőségben nem éri el azt a fokot, mint az, amihez hasonlítjuk. Ez a pénz nincs annyi, mint amennyi járna. Ez a kosár nincs akkora, mint a tied. Ez a bor nincs olyan jó, mint a másik.
• 4. Nincsenek vhányan: a számnévben, a számnévi névmásban kifejezett számot, mennyiséget nem érik el. Nincsenek százan. Nincsenek még hárman sem. Nincsenek sokan. Nincsenek annyian, hogy meg kellene tőlük ijednünk. □ A kalauz. Ha este fáradt | s már nincsenek sokan a kocsiban, | leül a padra, míg a villamos fut. (Kosztolányi Dezső)
• 5. Nincs vmennyire: vmitől való térbeli v. időbeli távolsága nem az, ill. nem olyan nagy, ill. nem olyan kicsiny, mint amit a határozó jelöl. A folyó nincs tíz kilométerre. Nincs messze az erdő. Nincs közel ide a város. Nincs már messze a várva várt nap. □ Akitől nincs messze az élet határa, Nem előre szeret nézni, hanem hátra. (Petőfi Sándor) || a. (alany nélkül) Nincs messze v. (rendsz. tréfás, gúnyos) közel vmeddig: nem hosszú, ill. meglehetősen hosszú az út odáig. Innen már nincs messze a városig. [Messze még a folyóig?] – Nem, de nincs is közel.
• 6. (népies) Nincs vmennyibe(n): nem kerül(t) annyiba, olyan sokba, amennyit a határozó, ill. a mellékmondat megjelöl. Nincs tíz forintba(n). Nincs annyiba(n), mint gondoltam.
• VI. <Rendsz. birtokos személyragos alannyal, a birtoklásnak, a birtokviszony különféle árnyalatainak a tagadására.>
• 1. Nincs vmije: híjával van a szóban forgó tárgynak, dolognak. Nincs kenyere; nincs pénze; semmije: nagyon szegény. Nekem még nincs lakásom. Nekik nincs házuk. □ Mi vitte őt háború zajába? | Hiszen neki nincsen gazdagsága, Mit féltene, mit védnie kéne. (Petőfi Sándor) Nem mentem el. Azt mondtam, hogy nincs ruhám. (Kosztolányi Dezső) A tömegnek nincs kenyere. (József Attila) || a. Nincs vmije: hiányzik vmely (alkotó)része, testrésze, képződménye. Nincs bajusza, szakálla; nincs sava-borsa; (átvitt értelemben) nincs szíve: szívtelen; nincs lelke: lelketlen. A jobb kezén nincs kisujja. A kígyónak nincsenek végtagjai. A kosárnak nincs füle. A szekrénynek nincs kulcsa. □ Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága? (Petőfi Sándor) Nincsen szíve, pedig igen tisztességes kis dög, de az a nótáért, a táncért döglik. (Móricz Zsigmond) || b. Nincs vmije: <néhány szókapcsolatban:> nem található hozzá hasonló (személy; tárgy, dolog); nincs mása ←; nincs párja. □ Éjféli hajnal, szörnyű fény ez, Nincs párja, napja, neve. (Ady Endre) || c. Nincs vmije: a beszéd idején v. a szóban forgó időben nem található nála, nem áll rendelkezésére vmi. Nincs egy fölösleges ceruzád? Sajnos, nincs forintosom. Mivel varrjak? Nincs tűm. □ Mikor puskája van az embernek, kerüli a vad, mikor meg nincs puskája, ott ténfereg a lába alatt. (Mikszáth Kálmán) || d. Vminek nincs vmije: vmely területen nem fordul elő (a szükséges mennyiségben) vmi. A vidéknek nincs erdeje. A városnak nincs jó vize.
• 2. Vkinek, vminek nincs vmije: vmely képesség hiányzik belőle. Nincs beosztása ←; nincs fellépése ←; nincs hallása; nincs galambepéje ←; nincs hangja: a) berekedt; b) nem tud énekelni; c) félelmében nem tud hangosan megszólalni; nincs ítélőképessége. Ennek a kutyának nincs jó szimatja. □ Nincs hangom, – dadogta a leány reszketve. (Mikszáth Kálmán)
• 3. <Érzés, érzelem, hangulat> nem tölt el vkit, nem támad, nem jelentkezik a szóban forgó személyben. Nincsenek fájdalmai. Nincs kedve (vmit tenni). □ Bérünk van, nincsen örömünk. (József Attila) Épp azt gondoltam, rám törhet, ki érti, | … hisz védekezni nincsen semmi kedvem, | míg nyomorult vagyok. (József Attila)
• 4. Nincs vmije: a megjelölt műfajba tartozó mű a szóban forgó művész alkotásai között nem fordul elő. Aranynak nincsenek regényei.
• 5. Nincs neve: a) nem állapítottak meg nevet számára. A kis kutyának, az új hajónak, az újonnan épített lakótelepnek még nincs neve. b) (ritka) nem lehet megfelelő szóval megnevezni. □ Éjféli hajnal, szörnyű fény ez, Nincs párja, napja, neve. (Ady Endre); c) nem ismert a neve, nem lett híressé. Ennek a fiatal újságírónak még nincs neve.
• 6. Vkinek nincs vkije: a birtokos személyragos szóval kifejezett minőségben senki sem tartozik a személyraggal megjelölt személyhez. Nincs apja: a) meghalt az apja; b) (bizalmas) apja ismeretlen; nincs barátja, ellensége, felesége; nincs alkalmazottja, társa; nincs senkije: a) nincsenek rokonai, hozzátartozói; b) egyedül, barátok nélkül él. Két leánya van, de nincs fia. □ Nincsenek ismerőseim, és nem is szokásom a játékból való harag. (Mikszáth Kálmán) S annyi láncosa nincs még a világnak, Mint itt … (Ady Endre) Nincsen apám, se anyám, | se istenem, se hazám. (József Attila)
• 7. <Állandósult szókapcsolatokban annak a kifejezésére, hogy a birtokos személyragos szóval megjelölt tényállás, viszony vkire, vmire nézve, vele kapcsolatban nem áll fenn.> Nincs ára ← vminek; nincs célja vkinek: céltalanul él; nincs célja vminek: nem ésszerű vele foglalkozni; nincs gondja vmire: nem kell vele törődnie; nincs gondja semmire: nem kell magának gondoskodnia semmiről; nincs igaza; nincs kifogása vki, vmi ellen; nincs piaca ← vminek; nincs (hozzá) → pofája; nincs szaporája ←; nincs szüksége vmire; nincs szüksége vkire; nincs tudomása ← vmiről; (még) nincs vége vminek: nem fejeződött be. □ Az Isten: Élet-halleluja – | S az Életnek nincs soha vége. (Ady Endre) [A gyermekeim] el vannak látva, jó ideje nincsen már szükségük énrám. (Kaffka Margit) || a. <Állandósult szókapcsolatokban annak a kifejezésére, hogy a birtokos személyragos szóval megjelölt lehetőség nem áll vkinek rendelkezésére, nem juthat hozzá.> Nincs helye vkinek; nincs ideje vkinek vmire; nincs joga vmihez; nincs jövője vkinek: életpályáján nem számíthat előhaladásra, emelkedésre; nincs kilátása vmire; nincs (semmi) köze vmihez; nincs lehetősége vkinek vmire; nincs maradása ← (vhol); nincs maradása ← vki v. vmi miatt, vkitől, vmitől; nincs nyugta ←; nincs nyugta ← vkitől; nincs nyugvása; nincs része vmiben; szava vkinek vmiben; nincs szerencséje. □ [A grófi szérűn.] Mért fáj neked az égő élet? | Nincs benne részed soha … Élethez, szemhez nincs közöd, Grófi föld ez és magyar. (Ady Endre) Nincs helyem | így, élők közt. Zúg a fejem, gondom s fájdalmam kicifrázva. (József Attila) || b. <Állandósult szókapcsolatokban annak a kifejezésére,hogy a birtokos személyragos szóval megjelölt lehetőség vmire nézve, vmivel kapcsolatban nem áll fenn.> Nincs helye vminek; nincs jövője vminek: nem lesz kelendő, értékes, felkapott vmi; nincs kelete; nincs lehetősége vminek.
• VII. <Igekötőszerű határozószóval, kül. a van ige igekötős alakjainak tagadására.>
• 1. Nincs meg: a) nem jött létre, nem készült el. Nincs meg még az egyesség? □ Tovább horgolja a sárga terítőt, mely … még mindig nincs meg. (Kosztolányi Dezső); b) elveszett, eltűnt, megsemmisült. Nincs meg a pénztárcám. c) nem került elő <vki v. vmi, akit, amit keresnek.> Még mindig nincsenek meg a gombok. d) hiányzik <olyasmi, aminek meg kellene lennie.> Nincs meg köztük a kellő megértés, az egyetértés. e) <vmely számban> nem foglaltatik. 10-ben nincs meg a 6 kétszer. || a. (állítmányi névszóval) Nincs meg vmennyi: vmely fokot, mértéket nem ér el. Ez a hús nincs meg öt kiló. || b. Vkinek nincs meg vmi: nem tartozik birtokába, tulajdonába. Nekem nincs meg ez a könyv. Vö: megvan.
• 2. nincs ki: a) <vmely mennyiség, összeg> hiányos, nem teljes. Nincs ki a száz forint, a tíz kiló, a két liter; b) <egy bizonyos mennyiségből, összegből> nem telik ki, nem kerül ki. Ebből a pénzből nincs ki az egész lakodalom. Vö: kivan.
• 3. Nincs hátra: nem következik soron. Nincs már hátra senki? □ Egész világon nincs senki hátra, Kivel mérkezni tudjon a magyar! (Vörösmarty Mihály) || a. Nincs más hátra, mint …: mást nem lehet tenni, mint …
• 4. Nincs túl vmin: nem jutott még túl vmely tennivalón, eseményen, főleg vmely nehézségen. Még nincs túl az érettségin. □ Ez az ébredés megint eléjük szökkentette azt, ami van. Nem, még mindig nincsenek túl, ég föld között Lebegnek, lézengve. (Kosztolányi Dezső)
• II. főnév -et [ë] v. nincsent
• 1. (ritka) Az a tény, hogy vmi nincs. Nagy úr a nincs.
• 2. (költői) Nemlét, semmi. □ Szép átálmodni magunkat a másba, A nincsbe, a szépbe. (Ady Endre) Vö: van. Szólás(ok): ld. íny, odahaza, otthon, sifonér, szer, fertály, kerék. Közmondás(ok): Ahol nincs, ott ne keress!: a) felesleges vmit ott keresni, ahol az nincs, sőt nem is lehet; b) ne várj semmit olyan embertől, aki már csak azért sem adhat, mert neki magának sincs.