NEVEZ [e-e] ige -tem, -ett, -zen [e, ë, ë]
- 1. tárgyas (gyak. általános alannyal, többes szám 3. személyben) Vminek nevez vmit: vmely néven emlegeti, vminek hívja; vmi a neve vminek. Igazi nevén v. (a maga) nevén nevez vmit: nyíltan, szépítgetés nélkül megmondja, beszél róla; → akármi néven nevezendő; bármi (minden, semmi) → néven nevezendő. Hogy nevezik nálatok az epret? □ A horgonyt
vasmacskának nevezi a nép. (Mikszáth Kálmán) Még akkor a pisztolyt aprópuskának nevezték. (Gárdonyi Géza) || a. Vminek nevez vkit, vmit: alkalmi nevet ad vkinek, vminek. Nevezzük az ismeretlent X-nek. Nevezzük a történetben szereplő legényt Jánosnak, a leányt Julcsának. || b. Vkit vminek nevez: újszülöttnek vmely nevet ad. Vki → után vminek nevezik, nevezi magát. Nagyapjáról Lászlónak neveztük a gyermeket.
- 2. Vminek nevez vkit, vmit: <megtiszteltetésként, gúnyból v. más okból> vmely minősítő megjelöléssel, elnevezéssel illeti, vminek mondja. Magáénak nevez(het) vmit: az övé vmi. Jó barátjának nevezte. Minek nevezzem ezt az eljárást? Ezt nevezed te dolgozatnak? A további halogatást árulásnak nevezte. Érzékenysége miatt nebáncsvirágnak nevezték. □ Édes szép ifju hitvesem, Minek nevezzelek? (Petőfi Sándor) A barát (csak így nevezték a híres Martinuzzi Györgyöt) négyszáz német rabot vitt
a szultán elé. (Gárdonyi Géza) Én is cihelődöm | és csomagolom csöndesen a ládám. | De te maradj itt és beszélj helyettem, | kit embernek neveztelek, kis Ádám. (Kosztolányi Dezső) || a. tárgyas (bizalmas) Ezt nevezem vminek!: <vminek kiválóságát, értékét elismerő dicséretként>. Ezt (már) nevezem → háztartásnak! Ezt nevezem lövésnek! || b. tárgyas (bizalmas) Ezt (már) nevezem v. nevezik valaminek!: <elismerő felkiáltásként:> ez igen!, ez már teszi!, ez már döfi!
- 3. tárgyatlan (sport) Vmely versenyen való részvételre jelentkezik, ilyen szándékát hivatalosan bejelenti. A versenyre sokan neveztek. Húsz ország csapata nevezett a labadarúgó világbajnokságra. || a. tárgyas (sport) Nevez vkit vmire: <szervezet, egyesület> vmely tagjának bizonyos versenyszámban való részvételét a rendezőségnél bejelenti. Úszóinkat az egyesület nem nevezte a bajnokságra. || b. tárgyas (sport) <Versenylovat> vmely versenyszámban való indulásra, részvételre bejelent. Dámát nevezték a nyeretlen kétévesek futamára.
- 4. Nevén v. néven nevez vkit: vkinek a nevét mondja megszólításként, nevén szólítja. □ Bődi Ferenc megretten. Mert éccaka a legbátrabb ember is
megretten, ha valaki néven nevezi. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyas (régies) Vkit (vmit) nevén szólít, vkinek (vminek) a nevét mondja. □ A fátyolos Éjjel |
A szelek atyját is kérdé s a tiszta szivárványt
És nyöge szüntelenűl s keseregve nevezte szülöttét. (Vörösmarty Mihály) "Jöjjenek ellenségi, ha voltak!" | Jő, kit az apja rendre nevez. (Arany János)
- 5. (régies) Vmiül v. vmivé nevez: vmely tiszségre, állásra jelöl. □ A főispán megígérte, hogy táblabíróvá nevez. (Vas Gereben) Mivel fiúval isten meg nem áldta, Öccsét nevezte trónutódjaul. (Szigligeti Ede)
- 6. (költői) Megnevez (3). □ Valami nagy rejtett bánat Fogja el az egész tájat; Az a bánat, mit az ember Érez és nevezni nem mer. (Vajda János)
- Szólás(ok): ld. gyermek.
- Igekötős igék: benevez; elnevez; kinevez; megnevez.
- neveztet.