METRESSZ [e-e v. ë-ë] főnév -t,-ek, -e [ë, e] (
régies írva: maitresse is) (
választékos,
finomkodó)
Gazdag v. előkelő férfi kitartott és rendsz. ilyenként ismert szeretője.
A gróf metressze. □ Olyan szerelmes önbe az az úr, Hogy már ma még maitresse-ének veszi, Mint hercegasszony, oly szállást lakik. (Madách Imre) Mivel mi művészek vagyunk, és nekünk élnünk kell, tehát mi nőül vesszük az urak volt vagy leendő maitresseit. (Ady Endre) A szeplős szépség titokban az ő méregdrágán kitartott metressze volt
(Hunyady Sándor)