Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (irodalomtudomány, művészettörténet, zene) A naturalizmus (2) elveit, módszereit tükröző, követő, valló <művész, művészeti törekvés, műalkotás>. Naturalista irány, festészet, zene; naturalista festő, író; naturalista regény. □ [Aranyt] nem lehet elmaradott kritikusnak tartani. Ez a nyárspolgár költő, amint gyakorlatában megelőzte a legmodernebb naturalista irányokat, úgy elméletében többszörösen megelőzte Tainet. (Babits Mihály)
2. (választékos) Kellő képzettség, iskolázottság nélkül, csupán a maga erejéből, természetes hajlama, képességei, tehetsége alapján alkotó, művészkedő <személy>. Naturalista hegedűs. □ A közös művészi hajlam hozta őket össze Naturalista lángész volt mind a kettő. (Jókai Mór)
II. főnév ..tát, ..tája
1. (irodalomtudomány, művészettörténet) A naturalizmus (2) híve, követője az irodalomban v. a (képző)művészetben.
2. (választékos) Az, aki naturalista (I. 2) módon alkot, v. ilyen módon, pusztán kedvtelésből foglalkozik vmely művészettel. Naturalistaként kezdte, később járt csak festőiskolába. □ Petőfit valami míveletlen naturalistának tartották. (Jókai Mór) || a. Zenész, aki a hangjegyek ismerete nélkül, hallás után játszik vmely hangszeren <könnyebb zenedarabot, főleg népdalt>. A legtöbb cigányzenész naturalista volt.