NEKIBÁTORODIK tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon)
Lassan-lassan bátorságra kap vminek az elkezdéséhez v. véghezvitelére; felbátorodik.
Először elfogódott volt, de egyre jobban nekibátorodott. Addig bíztatták, míg végre nekibátorodott. Nekibátorodva beszélni kezdett. □ Hetek teltek bele, míg kissé nekibátorodtam
annyira, hogy meg mertem Rózát látogatni. (Petőfi Sándor) Toldi pedig monda: "Ne sírjon kegyelmed,
Özvegy édes anyám van nekem is otthon, Tudom én sajnálni a jó özvegy asszonyt." Ekkor a bús asszony neki bátorodva, Hogy esett, mint esett, mind elpanaszolta. (Arany János) Jani
nekibátorodik, eszik a szájával, a szemével, a fülével,
a képe kidagad. (Nagy Lajos)
- nekibátorodás; nekibátorodó; nekibátorodott.