Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan, ami éppen most, éppen akkor múlik, szűnik. A gyorsan múló idő; a nehezen múló napok. □ A magas csúcs hófedett alakja rózsaszínűen jelen meg a múló éjszakában. (Jókai Mór) Ó nagy világ, Száguldó, forró ménesek után A barna földek múló dobaját Szívünk teérted dobogta tovább. (József Attila)
2. Gyorsan elmúló, véget érő, eltűnő; múlékony. Múló baj, divat, érzés, fájdalom, izgatottság, rosszullét. □ [Berzsenyi emléke.] Dallott szerelmet, dalla szelíd panaszt, S megédesűlt a fájdalom ajkain: Dalt zenge a muló örömnek. (Vörösmarty Mihály) Majd elmondom, mint járt a liliom, S a múló kecsű pipacs egykoron. (Tompa Mihály) Ha megbetegedett is valamelyikünk, az csak múló betegség volt: egy kis köhögés, torokfájás. (Gárdonyi Géza)
3. (választékos) Mulandó. Múló élet, vagyon. □ S ki mondja meg: Muló-e vagy örök az álom? (Petőfi Sándor) Ábránd, hiúság, múló kegy, javak, Vész és gyalázat el ne rántsanak. (Arany János)