MULAT ige -tam, -ott, mulasson, (
tájszó,
régies) múlat
- 1. tárgyatlan (-t ragos mértékhatározóval is) <Rendsz. kocsmában, mulatóhelyen, zeneszó mellett> szórakozik, vigad, örömében v. bánatában iszik, táncol, dalol. Mulat vkivel. Nagyon szeret mulatni. Egész éjjel mulatott. A pajtásaival nagyokat mulat. □ Minapában az uccában végigsétáltam, Három asszonyt a kocsmában mulatni láttam. (népköltés) A hegedű bús nótája, Magyar ember múlat nála. (Arany János) A kormányos! Ki tudja, most vadul hol mulat? (Tóth Árpád)
- 2. tárgyatlan Kellemesen, jól érzi magát, kellemesen, jól tölti idejét vhol, vki(k)nek a társaságában jól szórakozik. Hogy mulattál a bálban? Mulassatok jól a kiránduláson! □ Mélázva állok a teremben, Szép ifju párok serge lebben
Mulassatok, szép ifju párok, Meg nem zavarlak, ha mélázok. (Gyulai Pál) Leány, mulass! Tiéd a bál! | Kinek bál, kinek ispotály. (Babits Mihály)
- 3. tárgyatlan (-t ragos mértékhatározóval is) Mulat vkin, vmin: vmely tréfás, mulatságos eseten, jelenségen v. tréfás, mulattató személyen nevet, derül. Jót mulattam rajta. Sokat mulattak a bohócon. Nagyon jól mulattunk ezen az eseten. □ Múlattak a fráter furcsa szerencséjén. (Arany János) Elseje előtt azon mulattunk, hogy elképzeltük, mi mindent fog levonni a pénztáros a fizetéséből. (Kosztolányi Dezső) || a. tárgyatlan (gúnyos) <Kudarcot valló személyen v. vkinek, vminek a kudarcán> nevet, örvend; kárörvendő érzés tölti el. Az egész város mulat a pórul járt vőlegényen.
- 4. tárgyatlan (régies, irodalmi nyelvben) Időzik, tartózkodik, marad vhol. □ Isten hozzátok! lelkem múlatni szeretne Még veletek, kedves hiveim
(Petőfi Sándor) Múlass velem soká, szelíd emlékezet! (Arany János)
- 5. tárgyas (elavult) Mulattat, gyönyörködtet. □ Jó hold,
Ajkán, mely édes mint a méz, Nevemben egy szűz csókot hagyj
S mondd, hogy, ha már úgyis szeret, Szeressen inkább engemet, Hisz az miébe sem kerűl, S engem mulatna vég nélkűl [= nélkül]. (Vörösmarty Mihály) || a. tárgyas (régies, választékos) Mulatja magát: szórakozik (vmin, vmivel v. vhol). □ Julia szép lány egykoron kimene
Búzavirág szedni, koszorúba kötni, Koszorúba kötni, magát ott mulatni. (népköltés) Az öreg úrnak van egy tamburája, S mikor az ihlet s unalom megszállja, |
múlatja magát vele négy fala közt. (Arany János) Azzal mulattam magam, hogy a kapura akasztott hirdetményt sillabizáltam. (Móra Ferenc)
- 6. tárgyas (régies) <Időt> (rendsz. jól, kellemesen) tölt. □ Sőt még az végbeli jó vitéz katonák Az szépszagú mezőt kik széjjel béjárják, Most azok is vígadnak, az időt múlatják. (Balassi Bálint) Dicsően mulatjuk a szűnidőt. (Arany János)
Igekötős igék: átmulat; elmulat; keresztülmulat; kimulat; végigmulat.
mulatgat.