MOS ige -tam, -ott, -son
1. tárgyas <Ruhafélét> vízbe mártva, gyak. áztatás, kifőzés után, rendsz. beszappanozva v. csupán mosószerrel kezelve dörzsöl, nyomkod, ütöget v. géppel kavar, hogy a szennyet, piszkot eltávolítsa belőle.
Fehérneműt, ruhát mos; fehérre, tisztára mossa a vásznat. Ő is mosógéppel mossa a fehérneműt. □ Ágnes asszony a patakban Fehér lepedőjét mossa. (Arany János) || a. (tárgy nélkül)
Régen a patak és folyó menti falvakban az asszonyok sulyokkal mostak. □ Az udvaron a
kútnál három parasztasszony mosott. (Tolnai Lajos) Mondd, mit érlel annak a sorsa, | ki családjáért dolgozik; | veszekszenek
| és csak a nagylány néz mozit; | a nő mindig mos
(József Attila) || b. tárgyatlan
Mos vkire: vkinek a szennyes fehérneműjét ilyen módon rendszeresen tisztítja.
Ki mos rád? Főzött, mosott rá. □ Beüzent az ostorostól az alsó végre. Gunyánéhoz, aki mosott rá. (Mikszáth Kálmán) Az én nagyanyám még hetvenéves korában is idegenekre mosott és vasalt. (Nagy Lajos) || c. tárgyatlan Nagymosást végez.
Holnap mosunk. A szomszédban mosnak.
- 2. tárgyas <Testrészt, szilárd tárgyat> oly módon tisztít, hogy a felületét vízzel, esetleg vegyi anyaggal dörzsöli, öblögeti v. súrolja. A gyúródeszkát mossa; a fogát, a haját mossa; mossa a → kezét; lábát száját, szemét mossa; tisztára mos vmit. □ Odament a vízvezetékhez. Mosni kezdte gondosan a kezét egy nagy darab komisz mosószappannal. (Hunyady Sándor) || a. tárgyas (átvitt értelemben) <Személyt v. intézményt> mentegetve ártatlannak igyekszik feltüntetni. Mossa magát; (hó)fehérre mos vkit; tisztára mos vkit.
- 3. tárgyas (műszaki nyelv, vegyi ipar) <Vmely anyagot, mezőgazdasági v. ipari terméket> szennytől, piszoktól, idegen anyagtól vízzel, esetleg gőzzel v. vegyszerrel mechanikai v. vegyi úton, kézi v. gépi erővel fokozatosan megtisztít. Aranyat, gabonát, gyapjút, magot mos. A nyerscukrot centrifugában mossák.
- 4. tárgyas <Nagyobb tömegű víz vmely körülötte v. benne levő földterületet v. nagyobb szilárd tárgyat> folyás, mozgás közben érint, nyaldos (2). □ Négyszögbe kerített alkalmas erősség;
Nyúgotra mező s láp, be sem is látható; Fekete mély vízzel mossa tövét "a Tó". (Arany János) || a. tárgyas Ily módon darabkákat leválasztva belőle kisebbít, koptat vmit. Az ár egyre jobban mossa a gátat. A folyó a kanyarulatban nagyon mossa a partot. || b. tárgyas <Mélyedést, üreget> ily módon létrehoz. A folyó mély üreget mosott a partba. □ A víz
árkokat mosott a kocsiút kerékvágásaiban. (Gárdonyi Géza)
- 5. tárgyas (választékos) <Víz, folyadék vkit, vmely testrészt> nedvessé tesz, áztat azáltal, hogy végigfolyik, folydogál rajta. Könny mossa az arcát. □ Mennyit, mennyit mos a zápor engem! (Petőfi Sándor) Szemeit egy könnycsepp ragyogóvá mosta. (Arany János)
- 6. tárgyas (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Magába mos vmit: feloldva, jellegét eltüntetve magába olvasztja. □ [A hangot] egy idegenszerű búgás ketté csapta, magába mosta. (Mikszáth Kálmán)
7. (átvitt értelemben, régies, irodalmi nyelvben) Szid, ócsárol vkit; szapul. □ Tengelyi,
mosott alispánt, főjegyzőt. (Eötvös József) Kegyetlenül mosták a közjegyzőt, a feleségét. (Tolnai Lajos)
- Igekötős igék: agyonmos; alámos; átmos; belemos; elmos; felmos; kimos; körülmos; lemos; megmos; odamos; összemos; szétmos; végigmos.
- mosadék; mosat; moshatatlan; mosódik; mosott.