Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGGYALÁZ [g-gy] tárgyas ige
  • 1. Vmely szégyenletes tettel, gyalázkodó szóval beszennyez vkit, vmit. Meggyalázza a becsületét, az emlékét. Ellenségei még a sírját is meggyalázták. E tettével önmagát gyalázta meg. □ Toldi Miklós rab vagy! | Gyilkosságba estél, mivel meggyaláztad – Vérrel fertőztetted a királyi házat. (Arany János) Apátok az apját megölte, anyját meggyalázta. (Babits Mihály–Szophoklész-fordítás) || a. (ritka) Vmely tettel szégyenletes helyzetbe hoz; csúffá tesz vkit. □ Szemfényvesztők és egy rút vén boszorkány Igy meggyaláztak egy becsűletes nőt. (Madách Imre)
  • 2. <Nőt> erőszakkal közösülésre kényszerít; megbecstelenít. □ A versünk is már csak segélysikoltás, | … mint a szűzé, akit meggyaláznak | a katonák. (Kosztolányi Dezső)
  • meggyalázás; meggyalázó; meggyalázott.