MUST főnév -ot, -ja
A szőlőszemek kisajtolt, erjedésnek még nem indult, édes leve.
Mézédes must; must alá ←
való kád; a must szűrése ←
. A mustból lesz a bor. Mustot iszik. □ Orczy Lőrinc a parazsat szítja | S rámosolyog jó Vitéz Mihály, Dicsérgetik új must sűrű mézét. (Tóth Árpád) || a. Tág. ért. erjedőben levő szőlőlé; murci.
Forr a must; →
megindul a must. Még egy-két hét, s bor lesz a mustból. □ Örvend szivünk jó előre, Mikor hordó, átalag: Musttal telve állanak. (Tompa Mihály) Ó addig forrjon, mint a must, szívem, Érdes vadul és édes szelíden. (Juhász Gyula)
- Szóösszetétel(ek): mustfelvásárlás; musthab; mustíz; mustízű; mustkészlet; mustmérő.
- mustos; mustozik.