MEGBOTRÁNKOZIK tárgyatlan ige
<Vkinek helytelen v. ilyennek vélt tettén, viselkedésén> nagymértékben megütközik, egy alkalommal bosszankodással, szégyennel vegyes felháborodást érez, ill. mutat miatta.
Megbotránkozik ismerőse kihívó modorán, feltűnő öltözködésén, szemérmetlenségén. Az egész társaság megbotránkozott az ízléstelen, sértő tréfán. □ Nem annyira logikátlanságán botránkoztam meg, mint azon
, hogy cikkemet
nem érti. (Gyulai Pál) Mindjárt gondoltam, hogy pletyka lesz, botránkozott meg Velkovicsné. (Mikszáth Kálmán) Etel
sohse tudta megérteni, mit lehetett Piroson szeretni, a Mária-látásokon pedig megbotránkozott. (Móra Ferenc)
- megbotránkozás; megbotránkozó; megbotránkozott.