Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MERŐBEN [e-e] határozószó
  • 1. (választékos) <Különbséget v. ellentétet kifejező igék, melléknevek, határozók v. kifejezések mellett:> teljes mértékben; teljességgel, tökéletesen. Merőben eltér, különbözik, ellenkezik; merőben ellentétes, más; merőben másképp. □ Mindegyik elbeszélő merőben ellenkezett a másikkal. (Jókai Mór) Ő merőben más kalandot keres ezen az ünnepnapi kimenőjén. (Kosztolányi Dezső) || a. (választékos) <Főleg tulajdonságot, állapotot jelentő szók, kifejezések mellett:> minden vonatkozásában, részletében, úgy, hogy a vele kapcsolt szó jelentésének ellenkezője szóba sem jöhet; teljesen, egészen. Merőben idegen, lehetetlen, új. □ Elhibáztuk az útat merőben? (Arany János–Arisztophanész-fordítás) || b. (elavult, tájszó) Teljességgel, teljes egészében. □ Egész karoddal lesújtva… ellenfeledet merőben ketté hasítod, úgyhogy fele jobbra, fele balra esik. (Jókai Mór)
  • 2. (választékos) (a csak szóval együtt v. önállóan) Semmivel sem több, mint…; pusztán; csupán, csak. Ez merőben formaság. □ A nő se szellem csak merőben. (Madách Imre) Nem velem történt meg a dolog, S nem is merőben képzelmem szülöttje. (Vajda János)
  • 3. (elavult) Merőben állít, tagad vmit: véleményéhez, állásfoglalásához mereven ragaszkodva állít, tagad vmit. □ Ezt nem lehet merőben állítni, ha van is egy kis valószínűség a dologban. (Jósika Miklós) Krénfy… csak azzal tudta védeni magát, hogy mindent merőben tagadott… Még azt hivé, hogy merev tagadás által késleltetni fogja az ítéletet. (Jókai Mór)
  • 4. (elavult) Egyenesen (5), határozottan. □ Az én consiliariusom [= tanácsosom]… merőben rátámad a felügyelő tisztre. (Jókai Mór)
  • 5. (elavult) Egyenes irányban. □ Úgy szeretném, ha e hegyen keresztül egy út volna merőben keresztülvágva. (Jókai Mór)