MIRHA főnév mirhát, mirhája (
régies írva: mirrha is)
Némely arábiai fa kérgének mézgás, illatos olajat tartalmazó gyantája; füstölőszernek v. illatosító szernek használják. □ Tömjén és mirrha s ámbra fog illatozni néked. (Juhász Gyula) Ó ha most mindent itthagynék | mennék a csillag után, | mint rég a három királyok | betlehemi éjszakán! |
Aranyat, tömjént és mirrhát | vinnék, vinnék boldogan. (Babits Mihály)
- Szóösszetétel(ek): mirhaillat; mirhaszag; mirhaszagú.
- mirhás.