Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGVESZ [1] [ë-ë] tárgyas ige
  • 1. Pénzért megszerez, megvásárol (1) magának vmit. Megvettem az anyagot az új ruhához. Megvettem Petőfi költeményeinek kritikai kiadását. Megveszem tőled ezt a képet. Megveszed a jegyet a cirkuszba? □ Híni kell csak a szabót, a Posztó meg van véve rég. (Petőfi Sándor) Húsz esztendőm eladom. | Hogyha nem kell senkinek, | hát az ördög veszi meg. (József Attila)
  • 2. (átvitt értelemben, ritka, rosszalló) Megvásárol (2), megveszteget (1). Ezt az embert is megvette. □ Aranyon árulót te keressz hiába, | Mondván: "nesze! hű légy." Senki nem oly kába. | Senki biz’ oly olcsó, kinek ezt mondd, nincsen: | "Megvettelek, ugy-e, alku szerént, kincsem?" (Arany János) Nem volt-e igazam, hogy [Miltiades] áruló? | Hogy Dárius megvette? (Madách Imre)
  • 3. (bizalmas) <Vmely követelést> behajt (3) vkin. Megvették rajta a kölcsönt kamatostul. □ Mai napig is kétakkora az itce Cinkotán, mint másutt, csakhogy kétszer is veszik meg az árát. (Jókai Mór) || a. (ritka, irodalmi nyelvben) Megbosszul, megtorol vmit. □ Agramánt királyuk… mondá fenyegetve, | Hogy Troján halálát, ahhoz illő áron, | Megveszi Nagy Károly római császáron. (Arany János–Ariosto-fordítás)
  • 4. (tájszó) Későbbi felhasználás végett kivesz és eltesz vmit. Ennek a dinnyének megvesszük a magját, mert nagyon jó fajta. Vegyük meg a disznó vérét, jó lesz hurkába.
  • 5. (régies) <Várat, várost> elfoglal, bevesz. □ Döntöttem falait, Megvettem várait Ellenségnek. (Faludi Ferenc)
  • 6. (átvitt értelemben, régies) Megveszi vkinek a szívét: megnyeri, meghódítja. □ Egy cigányleány… mindenféle praktikákkal a vezérek szívét meg tudta venni. (Jókai Mór)
  • 7. (átvitt értelemben, népies) Megveszi a hideg: nagyon fázik, majd megfagy. □ Eressz be hát, csárdás kis angyalom, Mert megvesz a hideg. (népköltés)
  • Szólás(ok): ld. isten.
  • megvehetetlen; megvetet v. megvétet; megvevés; megvevő; megvett.