Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MOROG ige -tam, morgott, -jon (hangutánzó)
  • 1. tárgyatlan <Főleg kutya> nemtetszése jeléül csukott szájjal rekedt, mély, berregéshez hasonló hangot hallat. □ A kutyák lefeküdtek lustán …, és nem ugattak, hanem csendes filozófiával pislogtak és morogtak. (Mikszáth Kálmán)
  • 2. tárgyatlan (átvitt értelemben) <Ember, tömeg> elégedetlenségét, bosszúságát elfojtott hangon, félhangon mondott szavakkal fejezi ki. A gyerekek morogtak a sok lecke miatt. A kiadások miatt az apa kissé morgott. □ Szégyen és gyalázat! zúg, morog mindenki, Egy paraszt fiúval még sem áll ki senki. (Arany János) Édesapám … csetlett-botlott, szédült, morgott, szitkozódott s türelmetlen volt. (Móricz Zsigmond) Ágy szélén mereng, morog. (József Attila) || a. tárgyas Morogva (2) mond, közöl vmit. Átkot, szitkot morgott a fogai között.
  • 3. tárgyatlan (átvitt értelemben, ritka, költői) <Tárgy, természeti jelenség> mozgás közben olyan hangot ad, mint amikor a kutya morog (1). □ Megindultak az erecske mentén … A patak velük ment, zsémbelt, majd morgott. (Mikszáth Kálmán) Lábom alatt álmatlan forogtak, | ütött gyermekként csendesen morogtak | a sovány levelek. (József Attila) Igekötős igék: átmorog; belemorog; félremorog; hátramorog; közbemorog; megmorog; odamorog; összemorog; rámorog; visszamorog. morgó.