MENYÉT [ë v. e] főnév -et, -je [ë, e]
Házak körül, ligetes mezőkön élő, arasznyi, karcsú testű, megnyúlt fejű, vérszomjas, ragadozó emlős; kisebb emlősöket, madarakat (házi szárnyasokat) megtámad, és kiszívja a vérüket (Mustela nivalis).
A tyúkot megfojtotta a menyét. □ Olyan szenvedéllyel tanulta az ügyeket, mint ahogy a vadász a vad nyomait kutatja,
hogy hogyan lehet megcsípni a rókát, a menyétet, a nagy vadakat. (Móricz Zsigmond)
- Szóösszetétel(ek): 1. menyétszín; menyétszínű; 2. hölgymenyét.