Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MENNYISÉG [e] főnév -et, -e [ë, e]
  • 1. Vmely anyagnak, tömegnek, sokaságnak mérhető, ill. megszámlálható nagysága. Az áru, a felhasznált anyag, a csapadék, az élelmiszerek, a termelt gabona, a megjelent könyvek, a víz mennyisége. A hegységben nagy mennyiségben találtak szenet és érceket. □ A serfőző sere nem fogy elég mennyiségben. (Jókai Mór) || a. (filozófia) Az a kategória, amely az anyagi világ tárgyait és jelenségeit mérhetőségük alapján jellemzi; a valóságos világ tárgyainak, jelenségeinek olyan meghatározottsága, amelynek változásai egy bizonyos időpontig nem okoznak gyökeres minőségi változásokat, hanem csupán előkészítik őket. A mennyiség átcsap minőségbe. || b. Sokaság, bőség. A mennyiség ne menjen a minőség rovására. □ Az alakok… azzal az útszéli humorral jellemzett… karikatúrák, amelyekkel az olcsó füzetes vállalatok ajándékozták meg az inkább csak a mennyiségével, mint a minőségével ható irodalmat. (Ambrus Zoltán)
  • 2. (mennyiségtan) Olyan megfelelő egységgel mérhető v. megszámlálható és számokkal kifejezhető fogalom, amely a mennyiségtani műveletek alapja. Állandó mennyiségek; ismeretlen mennyiség; valós mennyiség; változó mennyiség; végtelen kis mennyiség. Csak egynemű mennyiségeket lehet összeadni vagy kivonni. A matematika mennyiségekkel dolgozik.
  • Szóösszetétel(ek): 1. mennyiségnövelés; 2. hatványmennyiség; munkamennyiség.
  • mennyiségnyi; mennyiségű.