MEGSOKALL tárgyas ige
<Vmely hosszú ideig tartó cselekvést, folyamatot, állapotot, magatartást> túlságosan soknak kezd tartani többnek, mint amennyi elviselhető , és szeretne véget vetni neki.
Megsokallta fiának a költekezését. Megsokallta már az örökös panaszt. Utoljára már megsokalltuk a huzavonát. Megsokalltuk a folytonos vendégeskedést. Megsokallta a véget nem érő csipkelődést. □ Tamás érsek megsokallta a vendégei dicsekvését. (Móra Ferenc)
- megsokallás; megsokalló; megsokallt.