Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Vmely test súlyának mérésére való készülék. Egykarú, kétkarú, érzékeny, tizedes mérleg; pontos mérleg; a mérleg csészéje ←; a mérleg érzékenysége; a mérleg játéka ←; a mérleg karja, nyelve, rúdja; a mérleg serpenyője ←; arra, erre v. ide, oda billen a mérleg nyelve ←; mérlegen megmér vmit; mérlegre helyez, tesz vmit. □ Kezén a mérleg úgy áll, Hogy nyelve jobbra, balra nem hajol. (Tompa Mihály) || a. Ennek mozgékony része. A mérleg lebillen, ingadozik; a mérleget lenyomja. □ Halott halakat látott a halárus vörhenyes kosarában szurtos marokkal dobta tetemüket mérlegre az ember. (Gelléri Andor Endre) Szemfényvesztő ügyességgel kimér nyolc és fél dekát, lekapja a mérlegről, behajtja a staniclit. (Nagy Lajos)
2. (közgazdaságtan) Gazdasági tevékenységet folytató természetes v. jogi személy aktíváit és passzíváit pénzértékben kifejező összesített kimutatás. → Aktív mérleg; → bruttó mérleg; kereskedelmi, könyvviteli, nemzetközi fizetési mérleg; nyers mérleg; nyitó mérleg; passzív külkereskedelmi mérleg; pénzügyi mérleg; a mérleg aktíva és passzíva oldala; mérleget csinál, felállít, készít; a mérleget nyereséggel, veszteséggel zárja. □ Látom a tollam hegyét, amint vékonyan s vastagon kirajzolja a mérleg tételeit (Gelléri Andor Endre) || a. (közgazdaságtan, 1945 után) Népgazdasági mérleg: a gazdasági mutatószámoknak az a rendszere, amely a szocialista bővített újratermelés feltételeit, folyamatát és eredményét tartalmazza, s amelynek számszerű adatai az egész népgazdaság legfontosabb arányait és összefüggéseit tükrözik.
3. (átvitt értelemben) Vmi értékelésének, elbírálásának a jelképe, érvek és ellenérvek együtt véve és egymáshoz viszonyítva. A mérleg serpenyőjébe → dob, rak, tesz vmit; mérlegre tesz v. vet vmit: mérlegeli, fontolóra veszi, meggondolja; vmi vkinek a javára billenti a mérleget: <rendsz. egy másik személlyel való összehasonlítás, szembeállítás kapcsán> a) vmi előnyt jelent számára; b) vmi kedvezőbb megvilágításba helyezi az illetőt. □ [A magyar politikusokhoz.] Lenézik a szegény költőket Ez elbizott, kevély urak Azért vannak tán olyan nagyra, Hogy őket paripák viszik ? | Vagy, ami még szebb, azt gondolják Talán, hogy fontosabbak ők Az emberiség mérlegén, mint E haszontalan verselők? (Petőfi Sándor) A harc mérlege pogány és keresztyén közt egyenlő. (Arany János)