MEGNEVEZHETETLEN [ë-e-e-e-e-e] melléknév -ül, -ebb [e], (
régies,
irodalmi nyelvben) megnevezhetlen [ë-e-e-e-e] (
választékos)
Általában olyan, amit nem lehet v. nem szabad megnevezni, nevén nevezni.
- 1. Olyan <dolog>, melynek jellemzésére nem lehet szavakat találni; nagyon különös, leírhatatlan. Vmi megnevezhetetlen borzongás futott végig rajta. □ Egy megnevezhetetlen illat ömlik Az ég ölén szét. (Arany JánosArisztophanész-fordítás)
- 2. (túlzó) Szörnyű (2). □ Megnevezhetlen bűz [fogadta a belépőt], ami egy mindig emberrel telt, soha nem szellőztetett, alacsony, földes szobában megörökült [= állandóvá vált]. (Jókai Mór)