KATASZTER [ë v. e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
- 1. (közigazgatás) A községhez tartozó földterület gazdasági adatait s a föld tulajdonosaira vonatkozó adatokat feltüntető és az adókivetés szempontjából nyilvántartó könyv.
- 2. (bizalmas) Ezt a nyilvántartást vezető és régen a község-, ma a tanácsházán elhelyezett hivatal. □ A báró most itt van a kataszternél, a fia a gimnáziumba jár. (Babits Mihály)
- 3. (elavult) Itt működő tisztviselő. □ Kataszter lett valahol Felső-Magyarországon. (Mikszáth Kálmán)
- 4. (népies) Egy katasztrális holdnyi terület. Bevetettek húsz katasztert.
- 5. (hivatalos, sajtónyelvi) Azonos csoportba tartozó tárgyakról v. bizonyos foglalkozási ágakhoz tartozó személyekről vezetett nyilvántartás. Írói, művészi kataszter. □ Mikor hajdanában a nemesi katasztert készítettük, találtunk egy apát, akinek mind a három fiát Jánosnak hívták. (Jókai Mór)
- Szóösszetétel(ek): kataszterbizottság.
- kataszteres.