Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
MELY [e v. ë] névmás, kérdő és vonatkozó -et [mejet v. mejjet v. mëjjet]; (személyragos alakok csak többes számban) -ünk v. (régies) -őnk (-tek) [ë] (-ük)
I. kérdő (melléknévi)
1. (választékos) <A jelzett szóval jelölt személyek, tárgyak, dolgok közül> melyik (I)? Az országnak mely részében volt eső? □ Oh természet, oh dicső természet! | Mely nyelv merne versenyezni véled? (Petőfi Sándor) E komor június havon | emléked mely tájakra von, | te mord novemberi ember? (Babits Mihály)
2. (ritka, régies) Milyen? Miféle? □ De ah! borúlj el gyászhozó nap! | Vagy mely tünő fény leng szemeim felé? A csendes éjnek rémi talán? (Vörösmarty Mihály)
II. kérdő (főnévi)
1. (csak többes számban) <Minden olyan állat, tárgy v. dolog közül, amelyek a mondatban megnevezettekkel kapcsolatban szóba jöhetnek> egyenként mik? Melyek azok a halak, amelyek a Balatonban élnek? Melyek az ország legnagyobb városai? Melyek azok a hibák?
III. kérdő (határozószóként) (főleg mellékmondat, határozószó, v. egyéb határozó előtt) (ritka, régies) <Felkiáltásban:> milyen nagy mértékben, fokban; milyen (III. 2). □ Mely szép dolog, hogy az ember nem tudja a jövendőt (Mikes Kelemen) Ah mely édes ízzel Alszik kincsem itt! (Csokonai Vitéz Mihály)
IV. vonatkozó (melléknévi) (régies) Amely (I. 12), amelyik. □ Simogatta a kezemet, meghúzogatta a bajuszomat, mely gyöngédségi jelekre apám is kipirosodott. (Tolnai Lajos)
V. vonatkozó (főnévi) (kissé régies, választékos)
1. Amely (II. 1). Megkaptam a pénzt, melyet küldtél. □ Legyek fa, melyen villám fut keresztül. (Petőfi Sándor) Kicsi országom, újra meg újra Hazajön a fiad Mindig elvágyik s nem menekülhet, Magyar vágyakkal, melyek elülnek S fölhorgadnak [= újra élednek] megint. (Ady Endre) Legjobban egy sötét folyosótól féltem, melyben gázlámpa sziszegett. (Karinthy Frigyes) De elvtársaim ez az a munkásság, | mely osztályharcban vasba öltözött. (József Attila)
2. (népies, régies) Aki. □ Az angyal, mely jegyezte | botlásaimnak számát legelső lépésemkor el- | rémült. (Katona József) A legelső leányt, melynek külseje és társalkodása tetszető, hamar megszeretitek. (Deák Ferenc)