MEGUGAT [g-u] tárgyas ige
<Kutya> ugatva fogad, megtámad, jelez vkit, vmit.
Minden szekeret megugat, az ismerőst nem ugatja meg. □ Láttál-e, koldúst, kit a gazdag kutyája megugatott? (Vörösmarty MihályShakespeare-fordítás) A vasas kis kutyáját figyeli, amint megugatja egy szálló madár árnyékát. (Gelléri Andor Endre) || a. (
átvitt értelemben,
irodalmi nyelvben) <Ember> nagy hangon megtámad vkit. □ Minden kutya, minden poéta megugat! (Petőfi Sándor)
- Sz: ld. kutya. megugatás; megugató; megugatott; megugattat.