Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Vmely állat> hirtelen vad, szilaj, fékezhetetlen (indulatú) lesz. A bika megvadult. A lovak megvadultak. Szelíd a kutya, de néha megvadul. || a. Általában vmi az alaptulajdonságával, jellegével ellentétben szertelen, vad, bolond módra kezd működni, történni, lezajlani, (le)folyni. A Tisza egészen megvadult. Megvadul az időjárás. Mi az, megvadult az autó? □ Gyors csárdásra zendít a cigány, | s egyszerre, tyuhaj, megvadul a tánc. (Szabó Lőrinc)
2. (túlzó) <Személy> vad dühbe gurul, esztelen haragra gerjed. Ha az ember rászól, mindjárt megvadul. Bántották, erre ő is megvadult. □ Ez a Zágony végképen megvadult | tovább rohan, Mint akinek tűz bántja sarkait. (Vörösmarty Mihály) A förtelmes gondolattól megvadult, mint a bika a piros posztótól. (Herczeg Ferenc)