Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGSEMMISÜL [ë-ë] tárgyatlan ige -t, -jön
  • 1. Teljesen elpusztul, megszűnik létezni. Az ellenséges hadsereg megsemmisült. □ Oly iszonyatos az, megsemmisűlni. (Madách Imre) Megsemmisültek a tiszta álomképek… (Herczeg Ferenc)
  • 2. (átvitt értelemben) Minden reményében csalódottnak, megalázottnak v. erkölcsileg tönkretettnek érzi magát. A bizonyítékok súlya alatt megsemmisült. □ Irén… megsemmisülve áll… kezébe temetve arcát. (Csiky Gergely) Hogy ő is betyár legyen, ezt nem. Ezt az egyet nem vállalja. Csak megnémult, megsemmisült, nézett maga elé. (Móricz Zsigmond)
  • megsemmisülés; megsemmisülő; megsemmisült.