Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGKESERÍT tárgyas ige
  • 1. (ritka) Egészen keserűvé tesz vmit. Egy pár csöpp üröm megkeserítette az italt.
  • 2. (átvitt értelemben) Nagyon keserűvé (I. 3), nehezen elviselhetővé tesz vmit. Megkeseríti minden óráját, percét; megkeseríti vkinek az öregségét. □ Szegény atyánk! … Mért nem szeret ugy engem istenem? | Hogy volna mód, sorsán enyhítenem … Ez fáj nekem csak, nyúgott éltemet Most egyedűl ez keseríti meg. (Petőfi Sándor)
  • 3. (átvitt értelemben, ritka) Megkeserít vkit: nagy keserűséget (2) okoz vkinek. || a. (átvitt értelemben, költői) Keserű kedélyűvé tesz vkit. □ Apámtól féltem … A sok keserüség, | ami benne volt, megkeseritett | bennünket is. (Szabó Lőrinc)
  • megkeserítés; megkeserített; megkeserítő; megkeseríttet.