Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGKÖVET tárgyas ige
  • 1. (népies, választékos) (Ünnepélyes) bocsánatkéréssel megengesztel vkit. Megkövette ellenfelét. Férje megkövette a megbántott asszonyt. □ Ha haragszol, megkövetlek, Békélj meg, szép angyalkám! (Csokonai Vitéz Mihály) Lódulj utána, kövesd meg szépen, hogy ne haragudjék. (Vörösmarty Mihály) Te siess apádhoz és kövesd meg szépen. (Arany János)
  • 2. (népies, régies) Megkövetem: <udvarias, olykor alázatoskodó mentegetődzésként:> előre is bocsánatát kérem, ha szavaimmal sérteném, ingerelném v. untatnám; bocsánat a(z illetlen) kifejezésért. Alássan, illően megkövetem, de ez a munka egy garast sem ér. Megkövetem tisztelettel, de tévedni tetszik. □ Megkövetem arról királyi személyed, Szabadon szólásom gonoszra ne véljed. (Arany János) Nagy jó uram, … minden lefekvéskor, amint … leeresztem, megkövetem alássan, a szoknyáimat, elmondom én a napi imádságomat. (Mikszáth Kálmán) Hát én csak annyit akarnék, egy kis birtokocskát, csak olyanocskát, ahol megkövetem, a fenekem letegyem. (Móricz Zsigmond)
  • megkövetés; megkövetett; megkövethető; megkövető.