A magyar nyelv értelmező szótára

MEGKÖT ige I. tárgyas Köt, és a kötést befejezi.

• 1. <Vmire ráhúzott, rátekert, vhova befűzött szálat, fonalat, keskeny ruhaneműt> úgy rögzít, hogy csomóra v. csokorra köti, ill. a két végét összeköti. Megköti a cipőzsinórját, a nyakkendőjét; megköti a szalagot a hajában. A → hóhér kösse meg a nyakkendődet! Megkötötte a kendője két csücskét. □ Kendőt vesz elő, s addig simogatja A két szárnyával, hogy száját béfedi; ekkor Megköti hátulról tarkójánál. (Fazekas Mihály) Félcipőjén a keskeny szalag szigorú gonddal volt megkötve. (Krúdy Gyula) || a. <Ruhadarabot> a derekára csavarva megcsomóz, v. a köréje tett madzag, öv, szíj csomózásával megerősít, hogy ne lötyögjön. Megköti derekán a kötényt, a nadrágot, a szoknyát.
• 2. <Tárgyat, állatot, embert> zsineggel, lánccal, kötéllel vhova köt, v. <több dolgot> ilyesmivel körülvesz, és csomót köt rá, hogy szabad mozgásában korlátozza, ill. szétesését megakadályozza. Megköti az asztagot, a boglyát; megköt egy cédulacsomót; megköti az ökröt a vályúhoz. Nappal megköti a kutyát. Kezét, lábát megkötötte. Lúdas Matyi megkötötte Döbrögit a fához, és kegyetlenül elverte. □ A hajósok egy sziget mellé a hajót megkötik. (Mikes Kelemen) Etele tornácán hadi mént kötött meg | Valaki. (Arany János)
• 3. Azonos jellegű tárgyakat egybefűzve v. fonallal, szalmakötéllel egymáshoz erősítve, elkészít vmit, ill. összekötését befejezi. Megköti a csokrot, a kávét; megköti vkinek a koszorút. Kösd meg a bokrétát, megyünk köszönteni. || a. <Csomót, hálót> kötve teljesen elkészít. Soká tart, míg megköti azt a görcsöt. Nem kötötted meg jól a csomót.
• 4. <Ruhadarabot, kelmét> kézi v. gépi kötéssel elkészít. Három pár harisnyát is megköt. Megköti a kendőt, mellénykét, pulóvert, sálat, terítőt.
• 5. (átvitt értelemben) <Vki vkivel v. két, esetleg több fél (egymással) vmely tervezett v. óhajtott egyezséget> létrehoz, ill. létrehozását befejezi. Megkötik a békét, a biztosítást, a fegyverszünetet, a házasságot, a megállapodást, a szerződést, a szövetséget. Alku nélkül kötötték meg az üzletet. □ Megkötötték az alkut, Irzambek herceg megtartotta az eljegyzést. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) Megköti a barátságot, az ismeretséget (vkivel): baráti, ismeretségi viszonyba kerül vkivel, és ezt a viszonyt bizonyos időponttól kezdve fennállónak, meglevőnek tekinti. II. Rögzít.
• 1. tárgyas <Mozgatható gépi alkatrészt> kötélszerű v. más eszközzel rögzít, és így mozgásában megakadályoz. Megköti a kocsi kerekét a lejtőn. Megköti a szélmalom vitorláját.
• 2. tárgyas <Laza talajt vmely alkalmas növénnyel, fával> beültet, hogy a szél ne hordja el, hogy termővé váljon. Akácfákkal, szőlővel kötötték meg a sivó homokot. || a. tárgyas <Növény vmely laza, kül. homokos talajt> gyökereivel megkapaszkodva megakadályoz abban, hogy a szél továbbra is el-elhordja; termővé tesz. Némelyik fa jól megköti a futóhomokot. || b. tárgyatlan (tájszó) <Növény ilyen talajon> gyökeret eresztve megkapaszkodik, és fejlődésnek indul. Az akác jól megköt a homokon.
• 3. tárgyas (műszaki nyelv) <Épületrészt vasrudakkal, vassínekkel> megszilárdít. Minden emeletsort megkötöttek a főfalba mélyített vassal. || a. tárgyas (műszaki nyelv) <Süppedékes talajt földbe mélyített, tömített cementkeverékkel> további mozgásában, süllyedésében megakadályoz; megszilárdít. A Várhegy nyugati oldalát cementálással kötötték meg, hogy megállítsák a csuszamlásokat.
• 4. tárgyas (műszaki nyelv) <Építési anyagot vmely kötőanyaggal> meghatározott helyre rögzít, és a kötőanyag megkeményedésével megszilárdít. A fadugaszt megkötötte gipsszel. || a. tárgyas (tárgy nélkül is) (műszaki nyelv) <Építési kötőanyag (vmely más építőanyagot szorosan magához tapasztva)> megkeményedik, s a szilárdulását okozó vegyi folyamat befejeződik. A cement megköti a vasvázat. Megkötött a habarcs, folytathatják a falazást.
• 5. tárgyas (átvitt értelemben, elavult) <Fagy, jég vmely vizet> hullámzásában, szabad áramlásában, mozgásában megakadályoz. □ Két folyó … vizeit a tél megköté. (Eötvös József) A … patakok garázda, zakatoló vizét is hamar megkötötte a tél. (Petelei István)
• 6. tárgyas (átvitt értelemben, vegyi ipar) <Vmely anyagot> az elpárolgástól úgy óv meg, hogy vmely más anyaggal vegyít (3), s így, bár eredeti tulajdonságát elveszíti, állagában, hatóerejében megmarad. Vmely elemet gázzal köt meg. A nitroglicerint megköti kovafölddel. Úgy köti meg, hogy más anyaggal felitatja. || a. tárgyas (átvitt értelemben, vegyi ipar) Megköt vmit: a) <anyag> vmely másik anyaggal új vegyület keletkezése közben kémiailag egyesül. A nátronlúg megköti a fejlődő széndioxidot. b) előidézi azt, hogy vmely anyag vmely másik anyag felületén, fizikai vonzóerők hatására, felhalmozódik. A gázálarcban az aktív szén az ammóniát megköti.
• 7. tárgyas (átvitt értelemben, rosszalló) Megköti magát: a szóban forgó időponttól kezdve makacsul ragaszkodik akaratához; minden érv ellenére megmarad szándéka mellett; nem hajlandó álláspontjából engedni, kül. vmely kérésnek eleget tenni. Hiába kérlelték, ő megkötötte magát. Egy darabig engedtek, aztán megkötötték magukat. □ Mari … megköti magát, hogy azt mondja, ő nem akar még hazamenni. (Mikszáth Kálmán)
• 8. (átvitt értelemben) Megköt vkit v. megköti vkinek a kezét: megszabja, hogy vki mit tehet, mit nem tehet; cselekvési szabadságában erősen korlátoz vkit. A rendelet megkötötte a kezét. Ha nagyon megkötik az embert, nemigen tud gyors eredményt elérni. Nem akarta, hogy az eljegyzés megkösse a kezét. || a. (átvitt értelemben) Megköt vmit: vmely cselekvésnek, alkotásnak a terjedelmét, szempontjait, minőségét v. a tárgyválasztás lehetőségeit nagymértékben korlátozza. Megkötötték a cikk terjedelmét. A szerkesztőség megkötötte, hogy miről írjak.
• 9. tárgyatlan (átvitt értelemben) <Gyümölcs> virágzás és megtermékenyülés után láthatóan fejlődésnek indul. Megkötött már a körte, a szilva.
• megkötés; megköthető; megkötő; megkötöget; megkötött; megköttet.