Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Idegen hatalom vmely országot, országrészt> fegyveres erőivel átmenetileg ellenőrzés alá vesz anélkül, hogy a maga államának területéhez kapcsolná. A németek 1940-ben megszállták Norvégiát.
2. <Vmely helyet, kisebb területet> fegyveres erővel bizonyos időre szigorú ellenőrzés alá vesz v. hatalmába kerít úgy, hogy annak védelme, ill. az ellenséges támadások elhárítása végett oda harcra kész csapato(ka)t helyez. Csapataival megszállta az erdőt, a hidat, a várat. A dombokat a mieink tartották megszállva. □ Körül a hegységet megszállta hadával. (Arany János) A török megszállta a várat. (Gárdonyi Géza) || a. <Helyet, épületet> fegyveres erővel többnyire ellenállás nélkül ellenőrzés alá vesz. Megszállták a telefonközpontot, a pályaudvart. A rendőrség megszállta a kijáratokat. || b. (bizalmas) <Vmely helyet, intézményt> magának lefoglal azzal, hogy vezetését kezébe veszi. Az úri világban néhány család szállta meg a megyeházát.
3. (népies) <Apróbb, kül. élősdi állatok nagy tömege, betegség> ellep vkit, vmit. A beteg lovat megszállta a légy. □ Nyájainkat métely szállja meg. (Berzsenyi Dániel)
4. (átvitt értelemben) <Személyt> hatalmába kerít, és egyéniségével ellenkező tettekre kényszerít. Megszállja az ördög: a) (régies) <babonás hiedelem szerint;> beléje költözik az ördög; b) (átvitt értelemben) érthetetlenül gonosz dolgokat kezd művelni; megszállja a gonosz lélek): a) (vallásügy, régies) a g. hatalmába kerül; b) (átvitt értelemben, népies) epileptikus rohamai vannak; hát téged mi szállt meg?: miért viselkedel olyan érthetetlenül? □ Egy ember néma jelekkel mutatta, hogy őt megszállotta az ördög. (Vas Gereben) || a. (átvitt értelemben) <Vmely érzés, lelkiállapot> hatalmába kerít vkit, úrrá lesz rajta; magatartását irányítja, lelkét egészen betölti. Búskomorság, bánat, keserűség, merészség szállta meg. □ Abban az időben lelkes áhítat szállta meg ezt a várost. (Kaffka Margit) Megszállta a rossz hangulat, panaszkodott, és elégedetlen volt mindennel a világon. (Nagy Lajos) || b. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Vmit megszáll: rátelepedik vmire, megtelepedik vmin. □ Szálld meg édes szender, lelkemet, S boríts el álmaid tündér fátyolával. (Vörösmarty Mihály)
II. tárgyatlan
1. <Személy> átmenetileg nappali és éjszakai tartózkodásra, alvásra helyet, szállást kap vhol. Megszáll a szállodában. Ki szállt meg nálatok? Rokonoknál száll meg. □ Mindjárt is a várban, mihelyest megszálla, Titkos hadi tanács gyülekezett nála. (Arany János) Mindig a Fehér ló nevű fogadóban szállott meg. (Krúdy Gyula)
2. (tájszó) <Áradás, árvíz> leapad, alább száll. □ Mérik a vizet szinte percenkint, hogy megszáll-e. (Tömörkény István) || a. (átvitt értelemben) □ Megszállt a halálnak vészes áradása. (Arany János) || b. (tájszó) Megülepedik. Megszáll a zavaros bor. || c. (tájszó) <Tárgy, természeti alakulat> lejjebb ereszkedik, alacsonyabbá, kisebbé válik. □ De a hegy mégis mintha megszállott volna. (Gárdonyi Géza)