Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGRETIRÁL tárgyatlan ige (népies, bizalmas)
  • 1. <Katonai egység, személy> harcban az ellenség elől meghátrálva visszavonul. A labancok megretiráltak. || a. (ritka) <Személy> félelmében hátrálni kezd v. visszafordul. A gyerek megretirált a kutya elől. □ A kastély felé közeledtem, onnan megretiráltam, visszafordultam. (Móricz Zsigmond)
  • 2. (átvitt értelemben) Félelmében meghunyászkodik; nem mer ellenszegülni, szembeszállni, fellépni. □ Klapka előtt megretirál ám a kolera… (Mikszáth Kálmán) Igazi perzekutorok. Nem retirálnak meg egy kis kockázattól. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben) Bátorságát elveszítve, nem vállal vmit; visszalép. Megretirált a nehéz feladat elől.
  • 3. (átvitt értelemben) <Vitatkozásban> álláspontját feladja. Sokáig vitatkoztunk, végül is megretirált.
  • 4. (játék) <Kártyajátékban a nyertes bankár> bevonja, magához veszi a bankot. □ Bolond szerencsém volt, mindig beütött a vörös. Aztán rögtön megretiráltam. (Jókai Mór)
  • megretirálás; megretiráló; megretirált.