MEGNYUGVÁS főnév -t, -a (csak egyes számban)
A megnyugszik (12) igével kifejezett folyamat, történés, ill. ennek eredménye; az a tény, hogy vki, vmi megnyugszik.
Megnyugvást keres, talál; megnyugvással vesz tudomásul vmit. A hír megnyugvást keltett. A beteg javuló állapota megnyugvással tölt el. Kijelentéseit megnyugvással fogadták. □ Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk
És addig? addig nincs megnyugvás, Addig folyvást küzködni kell. (Petőfi Sándor) Nagy kényelem a megnyugvás hitünkben. (Madách Imre) Bár a gyomra korgott, isteni megnyugvás vett erőt az emberen. (Gelléri Andor Endre)