Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Elveszett, elkallódott tárgyat> addig keres, amíg meg nem találja és oda viszi, ahol szükség van rá; megkeres, előkerít. Kerítsd meg azt a kést, ha a föld alól is! □ Én hozzám hiába jössz. Én ha ellopták sem bírom megkeríteni (Mikszáth Kálmán) || a. <Régen keresett személyt> addig keres, amíg meg nem találja; előkerít. □ Az orvos szüreten volt, mire megkerítették , már csak a beállott halált konstatálta. (Babits Mihály) || b. (ritka) <Üldözött v. menekülő, bujkáló személyt> megkeres, hogy vele leszámoljon, v. vkinek a hatalmába adja, kezére juttassa; kézre kerít. □ No megállj! Majd megkerítem a gazembert! (Mikszáth Kálmán)
2. Hosszas, fáradságos utánjárással megkeresve, magának v. másnak a birtokába juttat, ill. hozzáférhetővé, használhatóvá tesz vmit. Majd megkerítem én azt a képet! A barátom majd megkeríti neked azt a könyvet.
3. (rosszalló) <Nőt> erkölcstelen céllal, férfi számára megszerez.
4. (régies) Bekerít (2). □ A háromszáz labanc a nyomában maradt, s mind szélesebb karéjt alakítva, elkezdte megkeríteni. (Jókai Mór)