Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGJÁRTAT tárgyas ige
  • 1. <Lovat> vezetve megsétáltat. A sok veszteglés után a lovakat megjártattam. □ Mihály, jártasd meg azt a lovat. (Tolnai Lajos)
  • 2. (ritka) Megjártat vkit: vkivel bizonyos utat megtétet; kifáraszt, megjárat. Jól megjártatta, amíg oda-vissza küldte.
  • 3. (átvitt értelemben, népies, régies) Megjártatja az elméjét, az eszét: jól meggondolja a szóban forgó dolgot. □ A selyemtakaró alatt mennyivel édesebb az álom! – gondolja a béres – megjártatván eszét az okoskodásban. (Vas Gereben)
  • 4. (átvitt értelemben, népies) Megjártatja a szemét v. a tekintetét vhol: jól megnéz vkit, vmit, végighordozza rajta a tekintetét. De megjártattad a szemed azon a lányon! □ Ne féljen kigyelmed, hogy úgy megjártatja a szemét minden kis sarokba, jól tudom, hogy nem az enyém [= az én tulajdonom] áll ott. (Vas Gereben)
  • megjártatás; megjártató; megjártatott.