Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

BÁRSONY
BÁRSONYSZÉK
BÁSZLI
BASSZISTA
BASSZUS
BÁTOR [1]
BÁTORSÁG
BÁTYA
BATYU
BAZÁR
BE [2]
BEADVÁNY
BEÁLLÍT
BEÁLLÍTÁS
BEÁRUL
BEAVAT
BEBÁMUL
BEBARANGOL
BEBOCSÁTÁS
BEBÓNYÁL

-BELI [e] melléknévképző (némely származéka főnévi értelemben is haszn.) -leg [e]; -t, -ek, -je, [e, e], (régies, népies) -béli 1. Az alapszóban kifejezett helyre (esetleg képzeletbeli helyre) való, ott levő, lakó, ahhoz tartozó, oda képzelt. → Falubeli, → házbeli, holdbeli, → helybeli, környékbeli, → mennybeli, pokolbeli, szállodabeli, vármegyebeli, → végbeli. □ Vigasztalan sivatag áll előttünk, egy holdbeli tájkép, csupa kőből. (Jókai Mór) Éppen az étterembeli asztalnál ültek. (Mikszáth Kálmán) –11 (gyak. jelzővel) A Szolnok megyebeli községek; a szomszéd községbeli orvos; a felső várbeli épületek. –12 (az alapszó gyak. személyragos) Egy falumbeli lány; a községünkbeli szövetkezet; a megyémbeli lakosság; az utcánkbeli gyerekek. □ Olvadozva emlékezik a mi honyunkbeli grófnéról. (Csokonai Vitéz Mihály) || a. (főnévi értelemben) Az alapszóban kifejezett helyen levő, lakó személy. Pál levele a rómabeliekhez; a közelebbi környékbeliek; a falumbeliek.
  • 2. Az alapszóban kifejezett csoporthoz, közösséghez tartozó. Árpád-házbeli királyok, → céhbeli, ezredbeli, → hivatalbeli, → kebelbeli, →rangbeli, →társaságbeli. –21 (gyak. jelzővel) Első évfolyambeli hallgatók; a hatodik gyalogezredbeli tisztek; minden nemzetbeli képviselők; mindkét nembeli ifjúság. –22 (gyak. személyragos alapszóval) Ezredembeli pajtásom; fajtájabeli cimborái; szakmájabeli barátai. □ A császárnak belső udvarabeli főtisztei. (Mikes Kelemen) || a. (főnévi értelemben) Az alapszóban kifejezett csoporthoz, közösséghez tartozó személy. A pártbeliek; a tanácsbeliek; a szakmabeliek; az ugyanazon törzsbeliek; a fajtájabeliek; az első korosztálybeliek.
  • 3. Az alapszóban kifejezett dologhoz, jelenséghez tartozó. → Időbeli, → képzeletbeli, → mesebeli, perbeli, → térbeli, → vádbeli.
  • 4. Az alapszóban kifejezett tulajdonságot, képességet, gondolatot, érzést, egyéb lelki tartalmat v. külső körülményt illető, arra vonatk. → Becsületbeli, → elmebeli, → észbeli, → jellembeli, → mesterségbeli, → pénzbeli, → számbeli, fizetésbeli különbség; gondolkodásbeli eltérések; hitbeli buzgóság; ízlésbeli eltévelyedés; minőségbeli különbség; modorbeli sajátság; szakmabeli tudás; vagyonbeli különbség. □ Hitbeli bizodalommal voltak iránta. (Tömörkény István)
  • 5. Az alapszóban kifejezett időben élő, létező, lefolyó, történő, szokásos, ahhoz tartozó. → Békebeli, → jövőbeli, → jövendőbeli. –51 (gyak. jelzővel) Régi világbeli asszonyok. □ Más öltőbeli nép, más ivadék nő fel. (Arany János) || a. Az alapszóban kifejezett történelmi korban, korszakban, időszakban élő, létező, lefolyó, történő, szokásos, ahhoz tartozó. Kőkorszakbeli emberek, leletek. –a1 (gyak. jelzővel) Múlt századbeli nézetek; a nyelvújítás korabeli irodalom. – a2 (gyak. személyragos alapszóval) → korabeli bútorok; a századunkbeli események. || b. (főleg jelzővel) (ritka) Meghatározott életkorban levő <személy>, ilyen életkorban lefolyó, történő, szokásos, ahhoz tartozó. → Javakorbeli; java korabeli férfiak, asszonyok; az ő korabeli öregek: azok az öregek, akik akkortájt születtek, mikor ő. || c. (főnévi ért) A korabeliek (korombeliek stb.): azok, akik vele (velem stb.) egykorúak. || d. (főnévi értelemben) Az alapszóban meghatározott évben született személy. A tízbeliek: azok, akik a folyó évszázad tizedik évében születtek. □ A hatbeli utolsó gyakorlatát csinálta most, s ezért lenézi a nyolcbelit, aki még egyszer felszedi a szép ruhát, s rangosan különbözteti meg magát a kilencbelitől, akinek még annyi rukkolása van, hogy tizenhat manipuláns őrmester se tudná kiszámolni. (Tömörkény István) || e. (hivatalos) Az alapszóban v. alapul szolgáló szókapcsolatban kifejezett alkalomra, esetre vonatkozó. Két rendbeli betörés.
  • 6. Az alapszóban kifejezett tárgy v. dolog által történő v. véghezvitt, ill. annak formájában történő, jelentkező. → Írásbeli, → szóbeli, → levélbeli.
  • 7. Az alapszóval kifejezett tárgyból v. dologból álló. → Pénzbeli, → ténybeli. □ Ez az egész elaborátum … a főispán részére készült … Findzso asszony adatbeli hozzájárulásával. (Mikszáth Kálmán)
  • 8. (régies) Az alapszóval kifejezett tárgy v. dolog részét képező. □ Csanád … drágaságbeli osztályrészét Gyulának engedi. (Arany János) || a. (főnévi értelemben) (népies) Ruhabeli: a ruházat vmely darabja; ruhaféle. □ Akarok venni valami kis ruhabélit. (Móricz Zsigmond)
  • 9. Az alapszóban kifejezett dolog szerint tekintett. → Tiszteletbeli.