MEGKÖNNYEBBÜLÉS főnév -t, (-ek), -e [ë, e]
Általában a megkönnyebbül igével kifejezett folyamat, történés, ill. ennek eredménye mint állapot; az a tény, hogy vki, vmi megkönnyebbül.
A lélek, a szív, a test megkönnyebbülése. Az álom, az orvosság megkönnyebbülést hozott. Nagy megkönnyebbülésemre volt a jó hír. Az ügy jórafordulása nagy megkönnyebbülés volt számunkra. □ Mért nem mondta ezt nyomban, vén kujon? kiáltott fel nagy megkönnyebbüléssel. (Krúdy Gyula) Öröm és | csalódás bujkált a szivemben | és józan megkönnyebbülés. (Szabó Lőrinc) || a. (
ritka,
szépítő, eufemisztikus kifejezésként) Székelés, ritk. vizelés.