Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGFOSZT tárgyas ige
  • 1. (népies) Megfoszt vmit: vminek héját, haját, burkát letépi, lehúzza. Megfosztja a kukoricát, a tollat.
  • 2. Megfoszt vkit vmitől: elvon, elvesz, elrabol vkitől vmit, ami őt megilletné. (ritka, választékos) Megfosztja az elméjétől, az eszétől: őrületbe, tébolyba kergeti; megfosztja a kenyerétől, a jövedelmétől; megfosztja az előléptetés, az előrehaladás lehetőségétől; (átvitt értelemben is) megfosztja a szabadságától: börtönbe veti; megfosztja magát vmitől: elvon, megvon magától vmit; megfoszt nemétől ←. Az új hivatali beosztás jóformán minden szabad idejétől megfosztotta. □ Hallottunk megtizedelt lengyel légióról, amelyet fegyverétől megfosztva … hoztak vissza a frontról. (Kuncz Aladár) Mikor megakadályozott bennünket abban, hogy vidáman eljátszogassunk a nálunk szegényebbek gyerekeivel, megfosztott a társasélet örömeitől. (Móricz Zsigmond) || a. (jogtudomány, politika) Vkit vmely jogából, jogköréből, hatásköréből, méltóságából kiemel, kizár. Megfosztják a → palástjától; megfosztották az állásától, a képviselői mandátumától, a szavazati jogától. 1849-ben a debreceni országgyűlés megfosztotta a Habsburg-házat trónjától, a magyar koronától. □ De a szép Johanna férjét nem szerette. | Csakhamar az ágyát ő másokkal osztá, A koronától is jó urát megfosztá. (Arany János) Minden méltóságomtól megfoszthatnak, de emberi méltóságomtól nem. (Juhász Gyula)
  • megfosztás; megfosztat; megfosztható; megfosztó; megfosztott.