Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGISMER [g-i] tárgyas ige, (tájszó) megösmer
  • 1. Megismer vkit, vmit: tapasztalatok alapján megtudja vkiről, vmiről, hogy kicsoda, micsoda v. milyen. Megismeri népünket, nyelvünket, szokásainkat. Csak most ismertem meg igazán ezt az embert! Ismerd meg magadat! Ismerjük meg hazánkat! □ Ismerd meg hát nagyságodat Az én kicsinységemben. (Kisfaludy Sándor)
  • 2. Megismer vkit: megismerkedik vkivel. Egy társaságban ismertem meg. || a. (elavult) Megismer vkit: nővel nemileg érintkezik, közösül.
  • 3. <Vki vmely általa ismert, korábban már látott személyt, dolgot> viszontlátva felismer; ráismer. Megismeri rég nem látott barátját, vkinek az írását. Alig ismertelek meg új ruhádban! □ Arany kalásszal ékes rónaság, … Ismersz-e még? oh ismerd meg fiad! (Petőfi Sándor) Én ezt a kaput mindig láttam, … de nem ismertem meg, mert nem mertem ráismerni. (Móricz Zsigmond) || a. Megismer vkit vmiről: vmely személyt jellegzetes ismertetőjele, vonása alapján felismer; ráismer. Megismeri a hangjáról, a járásáról. □ Megismerni a kanászt ékes járásárul. (népköltés) Toldi a fegyverről nyomban megismerte. (Arany János)
  • megismerhetetlen; megismerhető; megismerő; megismert.