Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGINGAT [g-i] tárgyas ige
  • 1. Megingat vkit, vmit: előidézi, okozza, hogy vki, vmi meginog(jon). A horogütés megingatta az ökölvívót. A faltörő kos megingatta a várkaput. A fejszecsapások megingatták a hatalmas fát. □ A virágzó fa, melyet a vész megingat, egész körét … elborítja virágaival. (Eötvös József)
  • 2. (átvitt értelemben) Megingat vkit vmiben v. megingat vmit: vkinek a magatartását, érzelmeit egy időre v. egyszer s mindenkorra bizonytalanná teszi. Megingat vkit bizalmában, hitében, hűségében, szándékában; megingatja vkinek a bizalmát, a hitét, a hűségét, a szándékát. □ Többé semmi sem ingatta meg … hitében. (Jókai Mór) Minden mienk, csak a tűrés nem S nincs hatalom, amely megingat. (Ady Endre)
  • 3. (átvitt értelemben) Megingat vmit: vmely helyzetnek, intézménynek, szervezetnek a szilárdságát egy időre v. egyszer s mindenkorra megszünteti. Megingatja vkinek a helyzetét, a létét, a pozícióját. A francia forradalom más országokban is megingatta a királyságot. □ Hivataloskodása első éveiben egészen meg volt ingatva a közbiztonság. (Mikszáth Kálmán)
  • megingatás; megingatható; megingató; megingatott.