Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Személy> felsőtestét v. nyakát meghajlítja, meggörbíti. Meghajolt, hogy ne verje be a fejét az alacsony ajtófélfába. || a. Ezzel a mozdulattal udvariasan v. hódolattal köszön vkinek, ill. (ritka) kifejezi, hogy beleegyezik vmibe. → Földig meghajol; mélyen meghajol vki előtt. Meghajolt, vette a kalapját, és elment. □ Mélyen meghajoltam, s féltérdemre ereszkedve vártam a királyné megszólítását. (Gárdonyi Géza) A herceg meghajolt Vilma kisasszony előtt, táncra kérve őt. (Krúdy Gyula)
2. (ritka) <Tárgy, növény> meghajlik (1). □ Sáskák lepik a Tisza partjait, | A jegenye derékig meghajol. (Juhász Gyula) Jön a darázs, jön, megszagol, | dörmög s a vadrózsára száll. A mérges rózsa meghajol. (József Attila) || a. <Személy, test, testrész> meghajlik (3). □ Az ember két kezébe hajtá csüggedt fejét. Még most is meghajolt ezen súlyos emlék alatt, ha visszagondolt rá. (Jókai Mór)
3. (átvitt értelemben, választékos) Meghajol vki, vmi előtt: engedelmeskedik neki. Meghajol az erőszak előtt. Meghajolt főnökének minden szeszélye előtt. □ Dzsafár meghajolt a parancs előtt. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, választékos) Meghajol vmi előtt: elismeri vminek az értékét v. az érvényét. □ Én meg tudok hajolni azon okok előtt, melyek nagysádat azon lépésre vezették. (Jókai Mór) Jellemed előtt mindig meghajoltam. (Tolnai Lajos)