Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGCÁFOL tárgyas ige
  • 1. <Állítást, tételt> helytálló érvekkel cáfolva tévesnek, érvénytelennek mutat ki, téves voltát, érvénytelenségét bebizonyítja. Az axiomákat csak tagadni lehet, de megcáfolni nem. Az elmélet fő tételeit sorra megcáfolta. □ Az első költemény … Ábrándos világot Rajzol le abban [írója] … Rég megcáfoltuk már minden sorát. (Madách Imre) || a. Megcáfol vkit: vki állításának téves voltát, érvénytelenségét érvekkel kimutatja. □ Tégy tanúságot róla, hogy Szeretted lyányodat, Beszélj! … egy hangod sem lehet, Mely megcáfolna engemet. (Petőfi Sándor)
  • 2. <Hírt, híresztelést> cáfolat útján a valósággal ellenkezőnek, hamisnak minősít. A hírt illetékes helyen megcáfolták. Az érdekeltek az állítást erélyesen megcáfolták. Az alaptalan híresztelést a sajtó megcáfolta. □ E hír kútfeje előttem ismeretlen, én siettem azt megcáfolni. (Jókai Mór) Soha nem ítélte érdemesnek megcáfolni a róla szóló hamis híreket. (Karinthy Frigyes)
  • 3. Vmi megcáfol vmit: vmely tény, tényállás v. tevékenység (váratlanul) ellentmond vmely állításnak, véleménynek; rácáfol. A háborús események alaposan megcáfolták ezt a politikát. A gyakorlat megcáfolta az elméletet. Az újabb kutatások megcáfolták az eddigi felfogást. A tények beszédesen megcáfolták a rosszhiszemű állítást. megcáfolás; megcáfolhatatlan; megcáfolható; megcáfoló; megcáfolt; megcáfoltat.