MEGBESZÉLÉS főnév -t, -ek, -e [ë, e]
A megbeszél igével kifejezett cselekvés, tevékenység; az a cselekvés, hogy vmit megbeszélnek; vminek a megtárgyalása.
Az időpont, a részletek, a tennivalók, a terv megbeszélése. Megbeszélést folytat vkivel. Mikor lesz a kirándulás megbeszélése? Megbeszélésüket félbeszakították. || a. Rendsz. több személy részvételével tartott kötetlen, fesztelen tárgyalás, értekezlet.
Baráti, bizalmas, fontos, (nem)hivatalos, titkos megbeszélés. A megbeszélések során sok minden tisztázódott. Megbeszélésre gyűltek össze. Megbeszélést hív össze. Megbeszéléseket kezdeményez. Órákig tartó megbeszéléseken vett részt. A megbeszélések bizakodó hangulatban, kedvező mederben folynak. A megbeszélést elhalasztották. □ Nem volt ugyan még tiszta fogalmam a korrekt és inkorrekt cselekedetekről
; de abból, ahogy lefolytak a megbeszélések, mindig suttogva vagy indulatosan kiabálva, remegést kaptam. (Móricz Zsigmond)