MEGÉNEKEL [g-é] tárgyas ige (
választékos)
Megénekel vkit, vmit: vkiről, vmiről rendsz. részletesen v. az egész költeményt neki szentelve, költői formában, költeményében megemlékezik.
Arany János megénekelte Toldi Miklóst. Hány költő énekelte meg már a bort! □ Nem tiszte a lantnak olyatén szolgálat, Hogy megénekeljen minden egyes tálat. (Arany János) A Kutyakaparót sem reparálta ki az idő azóta, hogy Petőfi megénekelte. (Jókai Mór)
- megénekelhető; megénekelt; megénekeltet; megéneklés; megéneklő.