Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Vmely hegyes tárggyal v. szarvval> hirtelen, nagy erővel megszúr vkit, vmit. Kardjával megdöfi ellenfelét. A bojtárt a bika megdöfte a szarvával. □ Hallanak egy olyan horkantást, mint mikor a kant Megdöfik (Fazekas Mihály) Hábor | Megdöfi oldalban Hilkát, hogy azonnal elejti | Kardját. (Vörösmarty Mihály) || a. (ritka) Megdöf vkit, vmit: <hegyes tárgy, szarv, agyar> döfve sebet ejt vkin, vmin. Az éles tőr védetlenül megdöfte a karját. || b. (átvitt értelemben) □ A tiszai táj fog-e sírni értem? | Mert megdöfött sok átkozott agyar. (Juhász Gyula)
2. (népies) Megbök (1, 1b). A vendég megdöfte a szomszédja oldalát. □ A Váci utcában egy helyütt megdöfte Gyuri botjával a kocsist. Hó, álljunk meg! (Mikszáth Kálmán)
megdöfés; megdöfet; megdöfő; megdöfött.