MEGÉLHETÉS [ë-e; g-é] főnév -t, -e [e] (csak egyes számban)
A megél igével kifejezett folyamat, állapot mint lehetőség: az anyagi élet fenntartásának, biztosításának lehetősége.
Könnyű, nehéz megélhetés; a mindennapi megélhetés gondjai, nehézségei. Biztos megélhetése van. Gondoskodik vkinek a megélhetéséről. Tisztes megélhetést biztosít vkinek. □ Mi hát az eszme, | Mely
lelkesítni tud? Ez eszme nálunk a megélhetés. (Madách Imre) A mi
megélhetésünk a belénk vetett bizodalmon alapszik. (Ambrus Zoltán)