Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGÉG [g-é] tárgyatlan ige
  • 1. Égés által többé-kevésbé megsérül, tönkremegy, használhatatlanná válik vmi. Megégett a ruhája.
  • 2. <A test vmely része> lángtól, parázstól megsérül. Megégett a keze, az ujja. || a. <A test vmely része forró v. maró hatású anyagtól, ritk. a nap tüzétől> megperzselődik, égési sérüléseket szenved. Megégett a keze a forró víztől, olajtól, zsírtól. □ És méne a pusztába …, | hol aki a forró homokra lépett | jó saru nélkül, a talpa megégett. (Babits Mihály) || b. <Átkozódásként v. szitokként, felszólító módban> Égjen meg: pusztuljon, vesszen el. □ Káromkodott a Ferenc, mint a disznó … Amiatt a cafat miatt van, hogy égjen meg. (Nagy Lajos)
  • 3. (ritka) Elég [1] (1). Ebben a kályhában megég a fa meg a szén is. □ A kemencében minden szemét megégett, s meleget adott. (Móricz Zsigmond) || a. (ritka) Olyan tulajdonságú, hogy tűzben elég. A celluloid könnyen megég. A kő nem ég meg.
  • 4. <Sülő étel, felülete v. egy része> túlságos hevítés v. hosszú sütés következtében megpörkölődik v. kozmás lesz. Megégett a kalács.
  • 5. (ritka) <Takarmány> boglyában megfülled. □ Az egész termés háromnegyede … boglyába rakva; ha azt az eső kinn éri, vége van; … megég, megrohad. (Jókai Mór)
  • megégés; megégett; megéghető; megégő.