Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MEGBÍZOTT melléknév és főnév
  • I. melléknév Általában olyan <személy>, akit vmivel megbíztak. || a. Olyan <személy, akit vmely feladat, hatáskör ellátásával hivatalosan v. vmely magánszemély részéről megbíztak.> Az ellenőrzéssel megbízott tisztviselők; a fegyverszüneti tárgyalással megbízott tisztek; a jószágvásárlással megbízott gazdatiszt. □ A nyomozás vezetésével megbízott tanácsos … nem volt zseniális ember, mint Raszkolnyikov vizsgálóbírója. (Hunyady Sándor) || b. (iskolai) Megbízott előadó: olyan személy, akit tanári kinevezés nélkül egy egyetemi tanévre előadások tartásával bíztak meg. || c. (iskolai) Megbízott igazgató; olyan i., akit arra az átmeneti időre bíznak meg az iskola vezetésével, amíg a kinevezett igazgató el nem foglalja helyét.
  • II. főnév -at, -ja Megbízott személy. Helyi, politikai, rendkívüli, titkos megbízott; a rendőrség megbízottja. A megbízottak küldetésükben sikeresen eljártak. □ Gróf Bárdy Zoltán valami nagyon kompromittáló levelet írt külföldre … A titkos megbízottja, akire a levelet bízta, átadta azt nekünk. (Jókai Mór) || a. (1945 előtt) <Lovagias ügyben> segéd (3). Elküldte megbízottjait.
  • Szóösszetétel(ek): főmegbízott; házmegbízott; tömbmegbízott.
  • megbízotti.