Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
MÁSSZOR [s-sz] határozószó (tájszó, irodalmi nyelvben)
1. A beszélés idejétől, a szóban forgó időponttól, alkalomtól különböző időben, ill. alkalommal; nem most; nem akkor. □ Mingyárt üresebb lőn a nagy üres sátor, S jobban mutatá, mely népes vala másszor. (Arany János) || a. (tájszó) A mostanihoz hasonló helyzetben a jövőben; máskor. Másszor ilyet ne csinálj!
2. Egyszer , másszor : egyik alkalommal , másik alkalommal; néha , néha ; hol , hol Egyszer nevet, másszor sír. □ Mindig így volt e világi élet, Egyszer fázott, másszor lánggal égett. (Vörösmarty Mihály)
3. (régies, költői) Ezelőtt, régebben, egykor, valamikor. □ Mért vagyok most olyan gyáva, Aki másszor, mint egy páva Voltam a felöltözött Víg gavallérok között? (Csokonai Vitéz Mihály) Vele lakott másszor öreg anyja Budán. (Arany János)